Nő a hazai részvényarány

Egy július végén meghozott törvény szerint a nyugdíjpénztáraknak ezentúl a vagyonuk nagyobb részét kell hazai részvényekbe fektetniük, mint korábban. Ez azt eredményezi, hogy a magyar tőzsde teljesítménye az eddigieknél jobban befolyásolja majd a hozamokat. A budapesti parkettre mindenképp jó hatással lehet a kereslet növekedése.

Július végén döntött arról a kormány, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak a vagyonuk nagyobb részét kell hazai részvényekbe fektetniük, mint korábban. Az úgynevezett növekedési portfóliónak harmincöt, a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának pedig húsz, illetve öt százalékát tarthatják külföldi részvényekben és állampapírokban. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ez a változtatás annyiban hátrányos a pénztárak számára, hogy a hazai piacon kevesebb papír közül válogathatnak, ám a hozamokat az elemző szerint nem befolyásolja majd jelentősen a döntés, mivel a hazai tőzsde teljesítménye nem marad el a nemzetközi szinttől. Az elemző megjegyezte: a budapesti parkett teljesítményére ugyanakkor jó hatással lehet a kereslet növekedése.
A kasszáknak a klasszikus és a kiegyensúlyozott portfóliók esetében 2009. december 31-ig kell megfelelniük a követelményeknek, míg a növekedési portfóliók két lépcsőben vezetik be az új arányokat. Év végéig negyvenöt százalék is lehet a külföldi fizetőeszközben lévő befektetések aránya, a harmincöt százalékot 2010. szeptember 30-ig kell teljesíteniük.
A pénztárak szerint a nagyobb hazai részvényhányad miatt nagyobb hatása lesz a hozamokra a magyar gazdaság teljesítményének, de azt, hogy ez mennyiben befolyásolja majd a hozamokat, nagyon nehéz megállapítani. A különbség pénztáronként eltérő lehet – állítják. Bedő Tibor, a Stabilitás Pénztárszövetség befektetési tanácsadója az MTI-nek hangsúlyozta: a gyakorlatban nem várható óriási változás. Azon kasszáknál ugyanis, amelyek tavaly még nem vezették be a választható portfóliót, 2008. december 31-én átlagosan 30 százalék volt a külföldi eszközök aránya, míg azoknál, amelyek már bevezették, 25 százalék – közölte Bedő Tibor.
A háromféle portfólió közül az ügyfelek választhatnak, de ezeket úgy dolgozták ki, hogy alkalmazkodjanak az ügyfelek érdekeihez. A legkisebb, legfeljebb tízszázalékos részvényhányaddal bíró klasszikus portfólió az öt éven belül nyugdíjba menők igényeinek felel meg leginkább, a tíz és negyven százalék közötti részvényarányt tartalmazó kiegyensúlyozott portfólió azoknak ajánlott, akiknek a nyugdíjazásig tizenöt évnél kevesebb van hátra, a fiatalabbaknak pedig a negyven százalék fölötti részvényarányú növekedési portfólió a legmegfelelőbb. Persze ez a felosztás nem kötelező érvényű, az ügyfelek bármelyik portfóliót választhatják. Akik azonban nem választanak, azokat a pénztár a törvényi előírások szerint a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveik száma alapján automatikusan besorolja a megfelelőbe.