Nőhet a szélenergia aránya

Több mint duplájára emelkedhet hazánkban a szélenergiából előállított áram mennyisége, miután a Magyar Energia Hivatal 410 megawatt beépíthető kapacitást hirdetett meg új pályázatában. 2006-ban még csak 330 megawattot engedélyeztek, ám ennek mindössze felét építették ki máig. A szakmai szervezet szerint vannak hiányosságok a kiírásban.

Jelentősen bővülhet hazánkban a szélből előállított villamos energia aránya. A Magyar Energia Hivatal (MEH) a honlapján ugyanis közzétette: szeptember közepéig összesen 410 megawatt kapacitásra lehet pályázni. A legutóbbi, 2006-os kiírásban még 330 megawattban állapították meg a határt, ám Magyarországon jelenleg mindössze 175 megawatt áram keletkezik szélenergiából. Ez tehát azt jelenti, hogy ha valamennyi kapacitást lekötik a pályázók, s ehhez ki is építik szélerőműveiket, akkor 740 megawattra ugorhat ez a szám, amely alig kevesebb, mint a teljes magyar villamosenergia-szükséglet tizede.
A MEH közlése szerint az elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy jelenleg a szeles kapacitáskorlátot nem az országban meglévő szabályozásra alkalmas erőművi kapacitások jelentik, hanem az ezek igénybevételéből keletkező fogyasztói többletteher. Mint írták, ez a többletköltség nem jelentkezik az első 200-240 megawatt beépítéséig, ezt követően viszont már igen. A szabályozás és kiegyenlítés várható költségei a hivatali számítások szerint éves szinten mintegy 25-35 milliárd forinttal megnövelik a fogyasztók által fizetendő úgynevezett rendszerszintű szolgáltatások díjait.
A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) elemzése szerint viszont számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy bővülhessen a hazai szélpark. Ilyen például az, hogy a szélerőműveket korlátozhassa vagy kikapcsolhassa a rendszerirányító. Emellett szükséges az, hogy területileg sokkal változatosabban jelenjenek meg új szélerőművek. A MEH javaslata alapján az idei kiírásban 280 megawatt erejéig az Édász és az Émász területén, míg a fennmaradó 130 megawattra a Démász, az Elmű és a Titász együttes területén lehet pályázni.
Tóth László, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke szerint ebből viszont még nem derül ki, hogy konkrétan milyen területen mennyi kvótát lehet szerezni. Mint lapunknak kifejtette, ez azért probléma, mert a pályázat előkészítése egy jelentősebb, 10-15 megawattos szélpark esetében is százmillió forintos nagyságrendű költségekkel járhat. Ugyanakkor nem biztos, hogy arra a területre, amelyre a pályázó az erőművet tervezi, kiosztanak majd kvótát. Ezért a megoldás véleménye szerint az lett volna, ha a megadottnál konkrétabb térségekre írja ki a hivatal a pályázatot. Ugyancsak problémásnak látja Tóth László azt, hogy a beadványhoz mellékelni kell a berendezést szállító céggel kötött szerződést, miközben ehhez a gyártók az ár 20-30 százalékának letételét várják el, miközben ennek birtokában sem biztos a sikeres pályázat.