Román kori műemlékek tortúrája

Lapunk múlt héten beszámolt arról, hogy veszélybe került hazánk egyik legfontosabb román kori műemléke, a jáki templom, amelynek déli tornya megmozdult. Azóta napvilágot látott az is, hogy az üggyel kapcsolatban a Muemlekem.hu-nak nyilatkozó Fiegler András a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugat-dunántúli irodájának a vezetője valójában a lébényi templom állapotára utalt. Kijelenthető: a Győr-Moson-Sopron megyei kegyhely a végóráit éli.

Fiegler András lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Muemlekem.hu-nak adott interjúban egyszerre beszélt a két épületről, ezért történhetett ez a félreértés. – Az egyértelműen kijelenthető, hogy mindkét vallási kegyhely, de szinte az összes hazai román kori műemlék nagyon rossz állapotban van, közülük a lébényi templom az, amely sürgős segítségre szorul. Az agyagteknőbe épült és ezáltal vizesedő jáki templomnál az jelenti a legnagyobb problémát, hogy bár a felújítását évekkel ezelőtt elkezdték, a restaurálási munkálatokat azóta sem fejezték be. A templom déli tornyában megfigyelhető ugyan öt-hat méter magasan egy nagyobb repedés, de látható dőlést ennél a műemléknél nem lehet megállapítani. Azt pedig csak remélni lehet, hogy az állam nem hagyja elpusztulni ezeket a pótolhatatlan kulturális emlékeket, hiszen műemléki támogatás hiányában az egyház patthelyzetbe kerül, ilyen összegeket képtelen előteremteni – fűzte hozzá az esethez Fiegler András. A jáki templom plébánosa szerint sincs tragikus állapotban a XIII. századi kegyhely, csak folytatni kellene a megkezdett felületi kezeléseket. – A déli apszis kupolájánál néhány éve megcsinálták a kőréteg levegőztetését, de ezt a északinál is meg kéne tenni, valamint a főhajó apszisát is rendbe kellene hozni – mondta el lapunknak Rátkai László plébános. Szerinte egy bizonyos: a műemlékvédelem országszerte katasztrofális helyzetben van.
Kovács Olivér, a Muemlekem. hu munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy a lébényi Árpád-kori plébániatemplom mindkét tornyán tíz és tizennégy centiméteres kidőlést észleltek, ez azonban nem feltétlenül a szerkezeti mozgás következménye, és nem is folyamatos. Ahhoz, hogy a kidőlés valós okát megállapítsák, újabb geodéziai vizsgálatokra lenne szükség, csak ezt követően jelenthető ki, hogy most is mérhetők elmozdulások a toronytesten. Emellett a főhajó déli oldalán és a tornyoknál a homlokzati fal teljes hosszában átrepedt, a főhajó homlokzatán lévő relief egy darabja néhány hete a földre zuhant, de a terjedő statikai problémák, a vizesedő és a málló mészkő falak is súlyosbítják a helyzetet.
A Győrhöz közeli település templomát, amelyet Szent Jakabnak szenteltek, 1208-ban II. András ajánlotta fel a bencés szerzeteseknek, akik egészen a XVI. századig éltek itt, majd Pannonhalmára települtek. A kéttornyos, háromhajós, háromapszisos nemzetségi templomot a török időkben több ízben felgyújtották, az ide települt jezsuiták hozták csak rendbe. Nem mellesleg ez volt az első műemlék épület Magyarországon, amelyet szakszerűen restauráltak 1862 és 1879 között August Ottmar Essenwein német építész vezetésével. Azóta csak kisebb állagmegóvási és restaurátori munkák folytak rajta, ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy a nyolcszáz éves épület felújításának mielőbb nekilássanak.
A templomok rekonstrukciójára mindkét esetben több száz millió forintra lenne szükség, de kilátástalannak tűnik az összeg előteremtése, még a kontrollvizsgálatok elvégzését sem tudják fedezni. A felelősség az állami pénzosztószerveket illeti, de ők eddig csak a maguk hasznára dolgoztak.