Sikerdíjért dolgozik a GEOF

Sikerdíjat és átalányt is kér tagjaitól a Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum, illetve a mögötte álló Negos Tárgyalási Tanácsadó Zrt. Előbbi akkor esedékes, ha a fórumnak sikerül kilobbizni, hogy az ipari fogyasztók egy részének kisebb kompenzációs összeget kelljen fizetnie a gázszámlában.

A gazdasági tárca jelenleg hatályos gázárrendeletének megváltoztatására jött létre július elsején az a fórum, mely az ipari gázfogyasztók nevében tárgyal az illetékes hivatalokkal és a gazdasági tárcával. A Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum (GEOF) azt a rendelkezést kifogásolja, mely szerint a nagykereskedő, vagyis az E.ON Zrt. felé felhalmozott mintegy 66 milliárd forintos tartozás miatt minden olyan társaságnak, amely 2005. július 1-jéig nem lépett ki a szabadpiacra, hanem a nyomott árú közüzemi földgázt fogyasztotta, ez év júliusától az esztendő végéig köbméterenként 17, jövőre pedig 3 forint kompenzációs tételt kell fizetnie a rendes fogyasztásának kiegyenlítésén felül.
A kötelezettség, mely egyébként a lakossági fogyasztókat is terheli, elsősorban azért verte ki a biztosítékot a GEOF-nál, mert az szerintük rontja a hazai vállalkozások versenyképességét, a versenysemlegesség elvét, s kevéssé átlátható. Tóth Tibor, a fórum ügyvivője lapunknak elmondta, hogy már az sem világos, miért 2005. július 1-jével húzták meg a fizetési határt. A szóban forgó fogyasztói tartozás ugyanis 2008 októberében kezdett felgyűlni, amikor a kormány egy tollvonással eltörölte azt az árkompenzációs mechanizmust, mely garantálta a közüzemi nagykereskedő számára a veszteségek kiküszöbölését. 2005 júliusa és 2008 októbere között számos cég lépett viszont ki a közüzemből a versenypiacra, s bár ezek ily módon nem vettek részt az E.ON veszteségének felhalmozásában, most mégis kompenzációra kötelesek. Mint azt Tóth Tibor elmondta, a GEOF folyamatosan egyeztet álláspontjáról az érintettekkel, s reményeik szerint augusztus 20. után már egységes, egyeztetett elképzelést helyezhetnek a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium asztalára. Az ügyvivő elmondása szerint legalább 400-500 magyar cég, de közvetve az egész magyar gazdaság kárt szenved a kompenzációs tétel miatt, hiszen ezáltal a magyar termékek versenyképessége romlik az exportárukéval szemben, s természetesen ugyanez a helyzet az exportra termelő vállalatok esetében is. Ez végső soron oda vezethet, hogy azok a társaságok, melyek ezt megtehetik, idehaza viszszafogják a termelésüket, s vele természetesen a gázfogyasztásukat is, és gyártásuk egy részét küldi termelőegységeikbe telepítik.
Tóth Tibor számításai szerint mintegy húsz-harminc milliárd forintos kár éri a magyar vállalkozásokat a kompenzációs tétel miatt. Ezt szeretnék lejjebb alkudni, de ezt nem ingyen teszik. A GEOF mögött ugyanis egy profi tárgyalócég, a Negos Zrt. áll, melynek maga Tóth is tagja tárgyalási tanácsadó beosztásban. A céges és egyéb konfliktusok bíróságon kívüli megoldásának elősegítésével foglalkozó társaság a birtokunkba került dokumentumok szerint első körben egymillió forint átalánydíjat kér a GEOF-ba belépő társaságoktól, de a végeredménytől függően kétféle sikerdíj is megilleti. Ha sikerül lejjebb tornásznia a kompenzáció összegét, akkor a különbözet tíz százaléka illeti meg a Negost – ebbe beleszámítják a szerződéskötéskor beszedett átalányt –, ha pedig a tárgyalások eredményeképp az idei esztendőre eltörlik a fizetési kötelezettséget, s csak jövőre vezetik azt be, hárommillió forintról állíthat ki számlát. Tehát kétféle sikerdíjról van szó: ha sikerül lealkudni a kompenzáció összegéből, a különbözet tíz százalékáról is számlát állíthat ki.