Sok pénzünkbe kerül az adatkozmetika

Bár a gazdasági válság miatt a Külügyminisztérium háza tájáról manapság csak elvonásokról, követségek bezárásáról és a szaktárca egyik idei költségvetési tételének zárolásáról hallunk, a kormányzat a valóságot kozmetikázó adatai miatt hazánknak többet kell fizetnie az ENSZ közös költségvetési alapjába, mint ami valós gazdasági helyzetünkből adódna.

Tizenkét külképviselet bezárása, valamint az adott ingatlanok eladása, tízszázalékos bércsökkentés, a 13. havi juttatások elvétele, az euróhoz képest gyenge forintárfolyamból fakadó költségvetési kiesés okozta elvonások – csak néhány pénzügyi nehézség a Külügyminisztérium idei krónikájából. Ám amíg a külföldön élő magyar közösségek által végzetesnek tartott, többek között a chicagói, a torontói és a krakkói külképviseletek bezárásával mindössze évi kétmilliárdot spórolna a kabinet, addig évek óta több tagdíjat fizetünk az ENSZ kasszájába, mint ami a gazdasági teljesítőképességünkből adódna.
Lapunk diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a világszervezet 2008–2009-es költségvetési időszakára – amelyet tagországonként lebontva, az összköltség százalékos arányában adnak meg – megállapított magyar kvóta három évvel ezelőtt a duplájára emelkedett.
*
A magyar szakminisztériumok ugyanis sokkal pozitívabb gazdasági mutatókat juttattak el az OECD-n és az EU-n keresztül az ENSZ-nek.
Így fordulhatott elő, hogy a jelenleg 4,2 milliárd dolláros alapköltségvetésből működő világszervezet kétéves kiadásaiból Magyarország 0,244 százalékot – azaz 10,2 millió dollárt (kétmilliárd forintot) – fizet. Ehhez jönnek még az egyéb költségek, mint a nemzetközi missziók finanszírozása, ami már 2007-ben 10,5 millió dollár volt, valamint az ENSZ égisze alatt működő bíróságok működésére fizetett évi mintegy félmillió dollár.
A múlt év végén a Pénzügyminisztériumban ugyanakkor állítólag már mérlegelték az ENSZ-tagdíj elhagyásának, illetve későbbi fizetésének lehetőségét – értesült lapunk ugyancsak diplomáciai forrásokból, ám Balázs Péter az idén tavasszal, még kinevezése előtt leszögezte, csak abban az esetben vállalja el a szaktárca vezetését, ha hazánk eleget tesz a nemzetközi szervezetek tagdíjfizetési kötelezettségeinek. (Az ENSZ-tagdíj nem fizetése esetén az adott országot ugyan nem lehet kizárni a szervezetből, de meg lehet vonni a közgyűlésbeli szavazati jogát. Annak ellenére, hogy jelenleg a világszervezet legnagyobb adósa az Egyesült Államok, a tagdíjfizetést általában a fejlődő országok szokták elcsúsztatni, vagy későn utalni – a szerk.) A külügyminisztert látszik igazolni, hogy ezzel kapcsolatos kérdésünkre a szaktárca kijelentette, a 2009. évi ENSZ-lehívásokból a mai napig, időarányosan a világszervezet teljes évi hozzájárulásának mintegy 85 százalékát fizették ki. Hazánk gazdasági helyzetéhez képest már-már abszurd mértékű ENSZ-befizetéseinkkel ellentétben ugyanakkor a korábban nyilvánosságra került 138 millió forint helyett a Bajnai-kormány a minisztériumok személyi juttatásának arányosítása céljából a tárcától összesen 302,1 millió forint összeget vont el, illetve zárolt – közölte lapunkkal Kohári Lajos, helyettes külügyi szóvivő.