Szent István napja: minden magyar ünnepe

Rendzavarás nélkül zajlottak az augusztus 20-i állami ünnepségek, bár Szent István napja sem maradt kordonok és a jelentős rendőri készültség nélkül. Sólyom László államfő a tisztavatáson tartott beszédében a határainkon belül és kívül élő nemzeti kisebbségek megvédésének fontosságára, és a magyar nemzet védelmének szükségességére hívta fel a figyelmet.

Parádé földön és levegőben. A Kossuth téren délelőtt kezdődött szórakoztatóprogramokon az érdeklődők kipróbálhatták a tönkön járást, az íjászatot. A kenyérfesztiválon pedig saját kezűleg őrölhették meg a búzát, majd süthettek péksüteményeket. Az utóbbi napokban nagy port kavart légi parádé összes tervezett fellépője is megtartotta bemutatóját. Vagyis a szerdán a programból törölt Magyar Repülőszövetség (MRSZ) gépei is részt vettek a parádén. Az MRSZ sérelmezte, hogy az egyik fő látványosságuknak tervezett három légi jármű, a Malév Boeing B737-800, a szériájából utolsó működőképes, 60. születésnapját ünneplő Goldtimer LI–2 és ennek testvére, egy francia DC–3 nem a szövetség programján belül repült, hanem a Red Bull Air Race légi bemutatójához csatolva. A programot záró esti tűzijáték rendezői az idén húsz százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodhattak, így fizetőssé tették műsor egy részét. Pontosabban, az Erzsébet híd és a Lánchíd között, ahol eddig a legnagyobb tömeg követte a látványosságot, az idén lelátókat állítottak, amelyre borsos, 8250 forintos jeggyel lehetett bejutni. A tűzijáték kezdetéig egyébként 136 embert kellett ellátniuk a mentőknek az augusztus 20-i rendezvényeken, többségében rosszullétekhez, ájulásokhoz hívták őket. Tíz embert szállítottak kórházba, mindannyian könnyű sérültek voltak.

Minden magyar ünnepének nevezte Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszédében Szent István napját tegnap a Hősök terén, ahol a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem végzős tisztjeit avatták. Mint az államfő elmondta, Szent István példája ma két vonatkozásban nagyon időszerű: az egyik a magyar állam és a magyar nemzet viszonya, a másik pedig az, hogyan tudta István király új útra téríteni, megújítani a magyarságot. Az államhatárok soha nem törték meg a magyar nemzet egységét, amelynek megőrzése a – köztársasági elnök szavaival élve – kötelességünk. Kiemelte, nem folytatható a nemzeti probléma negligálása és nem ismétlődhet meg a testvérek megtagadása. Ahhoz, hogy megmaradjunk mindenhol, ahol Szent István óta élünk és folytassuk örökségünket, arra volna szükség, hogy az összes magyar nemzetrész képviselői által elhatározott nemzetpolitika a magyarok tömegében élő hazaszeretettel találkozzon. A magyar államnak ki kell állnia a határon túli magyarokért. Az elmúlt hetek-hónapok eseményeire reagálva közölte, hogy kisebbségekben nem ellenséget, hanem értéket kell látni. „Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok” – mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, „igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben”.
Sólyom László kitért az utóbbi időben történt cigányokat ért támadásokra is. Mint mondta, most, amikor gyilkosoktól rettegnek a cigányok, minden mást meg kell előznie a segítőkészség és az együttérzés kinyilvánításának, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elmúlt évek integrációs politikája eredménytelennek bizonyult. Figyelmeztetett arra, hogy ebben a folyamatban mind a többségi társadalomnak, mind a romáknak tennivalóik és kötelességeik vannak. „A befogadáshoz éppen úgy meg kell változnia a többségben lévőknek, mint a beilleszkedéshez a cigányoknak.”
A tisztavatáson – amelyen a legfőbb közjogi méltóságok mellett részt vettek a honvédség vezetői és a diplomáciai testületek képviselői – a tavalyinál kevesebb, 48 idén végzett tiszt tette le az esküt, de „statisztaként” korábbi években felavatott tiszteket is felsorakoztatták melléjük. A most végzettek a honvédségnél szolgálnak, az idén egyetlen rendőrtisztet sem avattak.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédében kiemelte, a honvédelem nemzeti ügy. Majd kitért arra: Magyarországot hagyományos jellegű fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti, de szembe kell nézni az új típusú fenyegetésekkel, mint a terrorizmus, az egész világra hatást gyakorló válságok, az energiaellátás bojkottálása vagy az informatikai rendszerek megsemmisítése.
A rendezvényen a kordonok által határolt területre csak meghívóval, fémdetektoros kapukon keresztül lehetett bejutni. A kívül rekedtek közül csupán néhány szerencsésen helyezkedő hallhatta a beszédeket, a Szépművészeti Múzeum lépcsőjén ülők számára inkább némajátéknak tűnhetett az esemény, némi dobpergéssel és zenei aláfestéssel. A beszédek után megkoszorúzták a Magyar hősök emlékkövét. A tisztavatásra kilátogatók – mintegy két-háromezer fő – megtekinthették a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának rövid légi bemutatóját, amelynek keretében katonai helikopterek, majd szállító- és harci repülők húztak el a résztvevők feje fölött. Ez volt a MiG–29-es vadászgépek utolsó nyilvános repülése. A program rendbontás és bekiabálás nélkül ért véget.
Az ünnepségsorozat egyébként a szintén kordonokkal elzárt Kossuth téren indult. Az érdeklődők csak az Alkotmány utca végéből nézhették ahogy a nemzeti lobogót katonai tiszteletadás mellett felvonják, a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében. Aki a kezdésre érkezett, lemaradt az eseményről, mert csak az Alkotmány utca felől lehetett bejutni, két fémdetektoros kapun, ahol a kormányőrök kipakoltatták az érkezők zsebeit, esetenként átvizsgálták a ruházatot. A gyerekeket ugyanúgy ellenőrizték, mint a felnőtteket. A „szokásoknak megfelelően” komoly rendőri biztosítás volt, minden mellékutcában csapatszállító járművek és rendőrautók parkoltak, de az egyenruhásoknak itt sem akadt dolguk. Csupán egy tüntető álldogált némán, zászlóval a kezében az Alkotmány utca és a Honvéd utca sarkán.
Bajnai Gordon este a Kisebbségekért Díj külhoni magyarságért tagozata kitüntetéseinek budapesti átadóján azt hangsúlyozta: Magyarország lelki válságban van, ezért mindennél nagyobb szükség van a biztonságra, amelyhez a hovatartozás erős érzete kell.

Jobbik a Margitszigeten. A Jobbik és a Magyar Gárda Szent István ünnepén a Margitszigetre hívta szimpatizánsait, a rendőrség azonban nem állított elő egy gárdistát sem a ruházata miatt. Morvai Krisztinát, a Jobbik politikusát sem, aki szintén gárdistamellényt viselt. – Azért vettem fel ezt a ruhát – mondta Morvai –, mert nem akarok olyan országban élni, ahol a szemkilövő hatalom utasításaira a rendőrség eljárhat a tisztes magyar állampolgárokkal szemben. Szerdán ugyanis tizennyolc gárdistát állítottak elő Egerben azért, mert ezt a ruhát viselték. Morvai felolvasta Tóth Gábor fővárosi rendőrkapitányhoz címzett nyílt levelét, arra reagálva, hogy a BRFK megtiltotta az Új Magyar Gárda tervezett demonstrációját. Volner János, a Magyar Gárda Mozgalom szóvivője lapunknak elmondta, a rendőrség eddig egy budapesti helyszínen – és Székesfehérváron – sem engedélyezte az Új Magyar Gárda Mozgalom augusztus 22-re tervezett tisztavatását. – A közlekedési szabályokra hivatkoztak, ezért úgy döntöttünk, Szentendrén avatjuk fel a hétszáz tagunkat szombaton – mondta Volner, aki szerint a hatóság a bírói ítélettel ellentétesen intézkedett, amikor az egri gárdistákat előállította.
– Magyarország kétharmada Jobbik-szavazó, csak még nem tud róla – hangsúlyozta beszédében már nem először Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki szerint kormányzati szerepre készülnek.