Rendkívül színes programokkal várják vendégeiket az idei, IX. boldogkői várjátékok szervezői. Péntek este a Kárpátia-koncerttel kezdenek, majd szombaton zenés felvonulással ébresztik a lakosságot a huszárok. Délelőtt, délután és este középkori fegyvergyakorlatok aktív részesei lehetnek a vendégek a Puszták népe című lovasbemutatón, és lesz harcművészeti előadás, bábjáték, középkori zenés parádé.
Aki megéhezik, megkóstolhatja a XV–XVI. század ételkülönlegességeit, s úgy érezheti magát, mintha visszarepült volna az időben 500-600 évet. A templomos lovagok biztosítják az izgalmas múltidézést, miközben a vendégek hódolhatnak az íjászatnak. A színes kavalkádot szombaton tűzijátékkal zárják.
Északkelet-Magyarország egyik legismertebb idegenforgalmi nevezetessége a körülbelül 750 évvel ezelőtt megépített vár, amely az Orbán-kormánytól kapott mintegy 150 millió forintból szinte teljesen megújult. Zavodni Ferenc polgár-mester elmondta, 2002 után elapadtak a fejlesztési források. Noha volna még tennivaló a vár helyreállítását illetően, mégsem számíthatnak állami segítségre. Emlékeztetett, hogy az intézményként említhető erődítmény állagának javítása nem állt meg, fejlesztéseiket leginkább saját bevételekből oldják meg, miközben a megye önkormányzatán kívül más segítségére nem számíthatnak.
A nemzeti kormánytól kapott csaknem 150 millióból jutott a középkori lovarda hatalmas helyiségének étteremmé való átalakítására és az alsó helyiség kialakítására, amely mintegy kétezer négyzetméternyi alapterületű lett a rekonstrukció után.
A vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy a tatárjárás után emelték. Mint erődítmény, a kassai utat és a Hernád völgyét védte, inkább több, mint kevesebb sikerrel. A vár az első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának, és végül Boldogkő vára lett. Írásos emlékeink szerint a néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV. Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. E verzió arról szól, hogy az aszalómesternek volt hét lánya, akik csak akkor mehettek férjhez, ha a hét vőlegény legalább fél évet dolgozott a vár építésén.
Egy másik legenda alapján az sem kizárt – fogalmazott Zavodni Ferenc –, hogy Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja, majd IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Várnagyát 1300-ból ismerjük, Jánosnak hívták, és hivatalos munkaidejében Amadé nádor alpári jobbágyainak ügyében járt el. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király azonban 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte őket, és birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette, amelyet az Anjou-párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. A látványos építmény kibírta a törökdúlást, a Habsburg-uralmat, a XX. század viszont sokat ártott neki.
A polgármester szavai szerint csaknem ötvenmillió forint beruházási érték valósult meg, s ez csupán a látványos elemek megépítésére vonatkozik. A vár teljes kivilágítása külön nyolcmilliós ráfordítással ugyancsak megtörtént, éjjel, tiszta időben több tíz kilométerről is lehet látni az objektumot. A gyilokjárót, vagyis a lőrések közötti folyosókat helyreállították, továbbá az Oroszlánszikla őrbódéjának megközelítését biztonságossá tették. Az úgynevezett palánksor szintén elkészült, ami azért is fontos, mert az Oroszlánszikláról a legjobb a kilátás szinte egész Abaújra, a látogatók pedig onnan nézik a varázslatos tájat.
Ebben a kilátásban és a megújult várban gyönyörködhet mindenki, aki a hét végén Boldogkőváraljára látogat.
Majka
Bayer Zsolt: Majka gyáva, az egész csak a pénzről szól + videó
