Viktor Juscsenko történészei felfedezik az őskort

A történelemre tartott igény egyike azoknak a Kijev és Moszkva között állandó vitát és feszültséget generáló kérdéseknek, amelyeknek a megválaszolására irányuló törekvések – a The Wall Street Journal című lap megállapítása szerint – valójában már nem is harcra, hanem totális háborúra emlékeztetnek. Az egymásnak feszülő tábornok politikusok és a közlegények mindegyike a tudós történész szerepében tetszeleg, jóllehet tevékenységükkel éppen magát a történelmet mint tudományt járatják le.

Székely Gergely
2009. 08. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Ungvár)

Viktor Juscsenko államfő gyakran ösztönzi az ukránokat arra, ne féljenek saját történelmüktől, s még inkább ne szégyelljék azt, miközben ő maga is előszeretettel világosítja fel őket arról, hogy miképpen is kell a történelmet értelmezni.
A nemzeti önismeret ébresztgetése, az identitástudat erősítése jegyében zajló erőltetett menet, amelyet egyes történészek nem kevés iróniával „találjuk ki a történelmünket” mozgalomként aposztrofálnak, nem csupán Kijev és Moszkva között, hanem az országon belül is állandó konfliktusokat gerjeszt. Egy és ugyanazt az eseményt, tényt ugyanis az ország nyugati és keleti részében élő, s így természetesen más-más politikai táborhoz tartozó, más-más ideológiát és világlátást képviselő történészek egymástól gyökeresen eltérő módon láttatják és értelmezik, amiben természetesen nagy szerepe van a politikának, pontosabban a politikusok „beszólásainak” is.
A nemzeti önigazolási törekvés buzgósága pedig igen gyakran, enyhén fogalmazva is, merő abszurditásokhoz vezet. Szemléletes példája ennek az az ukrán egyetemi segédkönyv is, amelynek állítása szerint Ukrajna története mintegy egymillió évvel ezelőtt Kárpátalján, az ősember ottani letelepedésével vette kezdetét. A nem történelem szakos egyetemi hallgatók számára készült, Ukrajna története című segédkönyvnek az „őskori ukrán területekkel” foglalkozó fejezete ugyanis azt állítja, hogy az ország története akkor kezdődött, amikor az első emberek Kárpátalja területén megjelentek. Az ungvári Ua-reporter internetes hírportál által szemlézett kötet szerzői szerint tudományosan bizonyított tényként könyvelik el, hogy az ősemberek körülbelül egymillió évvel ezelőtt telepedtek le az ukrán földeken, s legrégebbi telephelyüket Kárpátalján, a Nagyszőlőstől mindössze néhány kilométerre fekvő Királyháza (Koroleve) község mellett találták meg.
A segédkönyvből az egyetemi hallgatók egyebek között azt is megtudhatják, hogy az első emberek megjelenésével elkezdődött ukrán őskorra a kollektív tulajdon, a kollektív termelés és fogyasztás volt a jellemző. Az ukrán őskor felfedezése azonban nem most kezdődött, hiszen az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna történetét már a múlt század kilencvenes éveiben egyes, Kijevben kiadott iskolai történelemtankönyvek is az őskortól tárgyalták, olyan feladatok elvégzésére késztetve a tanulókat, hogy írjanak fogalmazást az ukrán ősember egy napjáról.
A hírportál szerint a Juscsenko-féle történelemtankönyvek, amelyek szerint az ukránság 140 ezer éves múltra tekint vissza, már régóta nevetség tárgyává tették Ukrajnát egész Európában. Ezúttal viszont kiderült az is, hogy Juscsenko történészei – az ukrán történelem kezdeteinek egymillió évvel korábbra való kitolásával – eddigi „sikereiket” is képesek túlszárnyalni. Minél nagyobb zűrzavart idéz elő ugyanis a „soros korrupt vezető” országlása, annál nagyobb indokot kell kreálni a marginalizált lakosság büszkeségének felszítására – írja a honlap.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.