A Fidesz felezné a vezetői pénzeket

Országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy a kormány radikálisan csökkentse az állami cégek vezetőinek fizetését – jelentette be tegnap Szijjártó Péter, aki arra is kíváncsi, hogy mennyi pénzt visznek haza havi lebontásban. A kormányszóvivő úgy reagált: azoknak az állami cégvezetőknek, akiknek a fizetése meghaladja a kétmillió forintot, az a feletti részt a krízisalapba kell befizetniük.

Milliomosok klubja
Tegnapra – lényegében a megadott határidő lejártakor – kiderült az is, hogy „csupán” a vezérigazgató alapbére haladja meg a havi kétmillió forintot a Szerencsejáték Zrt.-nél. A cég honlapján megjelent közérdekű adatsorban az olvasható, hogy a vezérigazgató 2,185 millió forintos alapbére mellett az alapbér 80 százalékát kaphatja meg prémiumként; másik hét vezető beosztásban lévő munkatárs prémiumának is hasonló az aránya, az ő alapbérük 1,345 millió és 1,952 millió forint között van.
A légi forgalom irányítását végző HungaroControl Zrt.-nél egymillió forint körül van a vezetők alapbére, néhány osztály-, illetve irodavezetőnek valamivel magasabb, mint 500 ezer forint. A vezérigazgató 1,815 millió forintos alapbére a legmagasabb, és neki az alapbér nyolcvan százaléka prémiumként kifizethető. A vezérigazgató igazgatósági tagként tiszteletdíjat kap, a HungaroControlnál havi 190 ezer forintot. Végkielégítés nem jár neki, felmondási ideje két hónap. A vezető állású dolgozók a cégnél az alapbér 24 százalékát kaphatják meg teljesítményhez kötött juttatásként.
A Magyar Villamos Művek-csoporthoz tartozó tizenhárom leányvállalat is közzétette vezetőinek javadalmazását: a kisebb cégeknél 666 000 forint és 1,6 millió forint, a nagyobbaknál 1-2 millió forint között alakul a bruttó alapbér – adta hírül az MTI. A Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának személyi alapbére 2,284 millió forint. A közgyűlési határozatban megfogalmazott célok teljesítése esetén a személyi alapbér nyolcvan százalékáig prémiumot kaphat.

A Fidesz újabb javaslatokat tesz országgyűlési határozat révén az állami cégvezetők juttatásának csökkentésére, mivel azok az adatok, amelyeket tegnap nyilvánosságra hoztak, nem bontották ki az igazságot teljesen, és nem beszéltek az állami cégvezetők fizetése mellé nyújtott 80-150 százalékos prémiumokról – tudatta Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. – Az ügyben eddig csak ködösítés folyt – közölte a politikus, hozzátéve: pártja azt szeretné, hogy a cégvezetők valós juttatásait hozzák végre nyilvánosságra. Rendezni kell ezt a helyzetet – mondta –, „mivel pofátlanság, hogy míg az új költségvetés az emberek utolsó tízezer forintját veszi el, addig az állami cégek vezetői élnek, mint Marci Hevesen”.
A Fidesz által benyújtani tervezett országgyűlési határozat felszólítja a kormányt, hogy radikálisan csökkentse az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek javadalmazását, hisz a sokszor hivatkozott „piacon” sem működne, hogy valaki hiányt halmoz fel, és mellé hatalmas pénzeket fesz fel – hívta fel a figyelmet Szijjártó.
Lapunk kérdésére válaszolva kifejtette, szerinte a jelenlegi javadalmazásokat akár a felükre lehetne csökkenteni. Hozzáfűzte: ha nem tűzi napirendre a kormány indítványuk tárgyalását, azzal beismeri, hogy „nem az emberek, hanem a cégvezetők érdekeit védi”.
A Bajnai-kormány már megalakulását követően magán kezdte a spórolást – reagált Budai Bernadett kormányszóvivő. Az állami vezetők mellett az állami vállalatok vezetőire nézve is számos intézkedést hozott a kormány – mondta a szóvivő, példaként említetve, hogy azoknak az állami cégvezetőknek, akiknek a fizetése meghaladja a kétmillió forintot, a kétmillió feletti részt a krízisalapba kell befizetniük. (Az ellenzék szerint a krízisalap a szocialisták kamánycéljait szolgálja.)
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) szintén azt javasolja, hogy kötelező érvénnyel felezzék meg az állami vezetők jövedelmeit. A szakszervezetnek a távirati irodához eljuttatott közleményében az olvasható: ha valóban komoly lenne a kormányzati szándék a súlyos társadalmi feszültségek csökkentésére, akkor rendeletet alkotnának az állami vezetők jövedelmeinek maximalizálásáról. Egy méltányos és a társadalmi igazságosságot szem előtt tartó európai kultúrállamban megengedhetetlen, hogy a munkavállalók és a vezetők között a nemzetgazdasági átlagkeresethez képest hússzoros legyen a jövedelemkülönbség – hangsúlyozta a MOSZ.