A múlt hosszú árnya

Bár állam- és kormányfők sora érkezik a II. világháború kitörésének 70. évfordulójával kapcsolatos lengyelországi megemlékezésekre, a legnagyobb várakozás Vlagyimir Putyin gdanski fellépését kíséri. A lengyelek többsége bocsánatkérést vár Moszkvától a II. világháború kitörésekor folytatott, Lengyelországgal szembeni politikája miatt, a szakértők szerint azonban erre most nincs túl sok esély. A kormány nem a történelmi kérdésekre helyezi a hangsúlyt.

Moszkvai bírálat. Moszkva minden jóérzésű embert felhív arra, hogy mondjon nemet a II. világháború történéseinek és végkimenetelének meghamisítására, a náci Németország legyőzése érdekében tett orosz erőfeszítések tagadására. „Sokféleképpen lehet megítélni a Szovjetuniót, annak politikai rezsimjét és a rezsim vezetőit. Most azonban arról van szó, hogy ki kezdte a háborút, ki gyilkolta az embereket, és ki mentette meg milliók életét s végső soron Európát” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából tartott vasárnapi tévébeszédében azt vetette a balti államok és Ukrajna szemére, hogy dicsőítik a nácik egykori bűntársait. Élesen bírálta az EBESZ parlamenti közgyűlésének júliusi határozatát is, amely egyszerre tört pálcát a nácizmus és a sztálinizmus fölött. (MN)

Karrierjének egyik legkényesebb beszéde előtt áll a lengyel kormányfő, aki két, egymást lényegében kizáró céllal ül majd le a megbeszélésre orosz kollégájával. Donald Tusknak egyszerre kell bizonyítania, hogy a korábbi mélypont után fejlődnek a két ország gazdasági, politikai kapcsolatai, s közelítenie a nézeteket a történelem közös pontjainak egymástól meglehetősen eltérő megítélésében. S hogy helyzete mennyire kényes azt jelzi, hogy az ellenzéki EP-képviselő, a PiS egykori külügyi államtitkára, Pawel Kowal már előre puhánysággal, a Putyin-vizit sikerének biztosítása miatti túlzott óvatossággal vádolja a kormányt.
A GfK Polonia intézet fölmérése szerint a lengyelek 76 százaléka gondolja úgy, hogy Putyinnak bocsánatot kellene kérnie amiatt, hogy szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én bevonultak Kelet-Lengyelországba, addig Andrej Szaharov orosz történész szerint adott esetben arról kell beszélni, hogy szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. Az elnök mellett működő, a történelemhamisításokkal foglalkozó bizottság tagja egyúttal a mindkét oldalon jól kivehető ideológiai felhangokra is felhívta a figyelmet. Alekszej Makarkin politológus szerint már csak azért is kizárt a bocsánatkérés, mert azt a gyengeség jeleként lehetne értelmezni.