A sztrádamutyi folytatódik

A vetélytársak vitatják az M0-s déli szektorának két Duna-hidat is magába foglaló szakaszára kiírt pályázat eredményét. Az eljárásból kizárt M-0 Déli Ág II. Konzorcium jogorvoslatért folyamodik. A győztesnek megnevezett Porrt kormánykapcsolatai miatt szakmai berkekben az új Viadomként emlegetik.

Jogorvoslatért folyamodik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. döntése miatt az M-0 Déli Ág II. Konzorcium. Az állami beruházó szervezet a minap a Porr Építési Kft.-t nyilvánította nyertesnek az M0-s körgyűrű déli szektorának az M6-os autópálya és az 51-es számú főút közötti szakasza bővítésére kiírt közbeszerzési eljáráson.
Az M-0 Déli Ág II. Konzorciumot azért zárták ki a pályázatból, mert a NIF úgy ítélte meg, hogy a csoport tagjainak 2006-os árbevétele nem érte el a kijelölt mértéket. A kizárt csoport vitatja a NIF döntését, s a Porr Építési Kft. kizárását szorgalmazza. Többek között azért, mert a Porr a hiánypótlás során lényegesen módosította az ajánlatát – derül ki a NIF által a szaktárca részére készített előterjesztésből.
Ez a bírálóbizottságot is megosztotta, Nagy Gabriella és Csizmár Robin támogatta, míg Tamás Éva a Porr ajánlatának érvénytelensége mellett szavazott.
*
Az M0-s érintett szakasza építésére március 8-án megjelentetett felhívásra összesen három ajánlat érkezett. Az ajánlattevők között volt a Porr Építési Kft., a Nemzetközi Vegyépszer Zrt., valamint az M-0 Déli Ág II. Konzorcium. A beruházás folyamán az M0-snak ezen a szakaszán a meglévő kétszer két sávos autóút mellé megépül a második pálya, s az M0-s így kétszer három forgalmi, plusz leállósávos autópályává bővül. A fejlesztés része három csomópont átépítése, valamint 11 műtárgy megépítése is, ez utóbbiak közül kettő folyami nagyhíd: a hárosi Duna-híd, valamint a soroksári Duna-ág-híd.
A Porr győztessé nyilvánítása nem okozott meglepetést szakmai körökben. Az osztrák építőipari cég hazai leányvállalata a hírek szerint kitűnő kapcsolatokat ápol Bajnai Gordon miniszterelnök körével. A kiválasztott útépítő cégek előnyben részesítése nem ismeretlen a szocialista–liberális hatalmi elit gyakorlatában. A szemünk előtt játszódott le a Viadom – többek szerint éveken át valójában a Porr strómanja – tündöklése és bukása. A cég, amelytől ma csaknem ötszáz hitelezője összesen mintegy 8,3 milliárd forintot követel, azzal keltett feltűnést, hogy 2003-tól csődbemeneteléig, 2007-ig az állami út- és autópálya-építési pályázatokon rendre megnyerte a nagy értékű megbízásokat. E társaság eredetileg fuvarozási vállalkozásként kezdte pályafutását, s a 2002-es kormányváltás előtt szállítási alvállalkozóként jutott kisebb jelentőségű munkákhoz az autópálya-építéseknél. A kormányváltást követően az SZDSZ közelinek tartott társaság betört a magyar építőipari cégek piacára. Az MSZP–SZDSZ-koalíció által felkarolt és favorizált Viadom Rt. első jelentősebb útépítési munkáját 2003-ban nyerte el az államtól, amely pályázat az első olyan útépítési tender volt, amelyhez az EU nyújtott nagy összegű támogatást. Az M3-as és M35-ös autópályák építéséhez vezető, leendő szállítási útvonal, azaz a 3-as út Tornyosnémeti–Nyékládháza és a hozzá kapcsolódó 35-ös út Nyékládháza–Debrecen közötti szakaszának felújításáról van szó, amelynek befejezési határideje 2005 szeptembere lett volna. A munkát elnyerő Viadom dömpingár alkalmazásával, jóval az előállítási ár alatt nyerte meg a pályázatot. A cég később a vállalási érték több mint 30 százalékát is meghaladó mértékben jelentett be pótmunkaigényt. A két és fél milliárd forintot a Kóka János vezette gazdasági tárca ki is fizette a részükre.
Még nagyobb port vert fel – mi több, kormányfőváltást eredményezett – az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közti szakaszának pályáztatása körüli huzavona. Az eredeti pályázatot 2004 nyarán írták ki, s a sztrádának 2006 tavaszára kellett volna elkészülnie. A liberális gazdasági miniszter, Csillag István az M6DA konzorcium győzelmét (tagjai között találjuk a Porrt és a Bifinger-Bergert, alvállalkozóként pedig szerepet kapott a Viadom is) támogatta, míg a szocialisták kormányfője, Medgyessy Péter ellenezte a konzorcium megbízását. Amikor Csillag István mégis, minden koalíciós intelem ellenére kihirdette a győztest, Medgyessy Péter lemondásra szólította fel miniszterét. Az ügybe a szocialista politikus bukott bele, majd elmondta később sokat idézett mondatát: „Az SZDSZ tele van zavaros, korrupciós, vesztegetési ügyekkel, amellyel a pártnak szembe kell néznie.”
A Viadom-recept – mélyen a többiek alá ígérni, majd bízni a megrendelő nagyvonalúságában – működött, egészen az M7-es autópálya Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti szakaszának elnyeréséig. Kóka János gazdasági miniszter 2006 nyarán lelkendezve jelentette be, hogy lehet olcsóbban is autópályát építeni, le lehet törni az extraprofitot. A Viadom 43,7 milliárd forintért vállalta a munkát. A dicsőség azonban nem sokáig tartott: 2007 nyarán kiderült, hogy a Viadom Zrt. fizetésképtelenné vált, s felszámolási eljárás indult a cég ellen. Az M7-es utolsó szakaszának átadása így 2008-ban a nyári szezon utánra csúszott, a csődbe ment cég félezer alvállalkozóját nem fizette ki. A Viadom tulajdonosai azért így sem járhattak rosszul. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy a Kóka János sógora, Lepp Gyula által jegyzett vitorlásegyesület hobbiregattáit a Viadom szponzorálta – tette közzé korábban a Heti Válasz. A lap a pórul járt hitelezőkre hivatkozva azt közölte, hogy több tíz milliárdnyi vagyont mentettek ki a távozó gazdasági miniszter sztrádaár-letörési programjának mintacégéből.