Alakul a MaSat–1

Hamarosan elkezdheti keringését a világűrben az első magyar űrszonda, elkészült ugyanis a mindössze tíz centiméter élhosszúságú, kocka alakú szerkezet mérnöki modellje. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a MaSat–1-et 2010 közepén, Indiában bocsátják fel.

Pénz híján a sor végén. Ha Magyarország tízszer annyit költene az űrkutatásra, mint amennyit jelenleg fordít erre a területre, már csak kevéssé lennénk elmaradva a kis európai országoktól – mondta el lapunknak Both Ernő, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. A szakértő szerint elsősorban anyagi okai vannak annak, hogy hazánkat idáig nem vette fel teljes jogú tagnak az ESA. Ausztria évi 40-50 millió eurót költ az űrkutatásra, de még a csehek (akiknek tavaly sikerült elnyerniük a teljes ESA-tagságot) is ötször annyit szánnak a fejlesztésre, mint mi. Miközben nálunk a gazdasági válság miatt tovább csökkentek ezek a források, az igazgató elmondta, az EU-ban az az általános nézet, hogy a nehéz időkben az innováció a legbiztosabb befektetés.

Elkészült az első magyar műhold mérnöki modellje a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ha a makett – amelyet az Elektronikus Eszközök Tanszék, valamint a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék diákjai, oktatói hoztak létre – minden tesztnek megfelel, akkor megépíthetik a 2010-ben útnak induló űrszonda prototípusát. Horváth Gyula villamosmérnök, egyetemi tanársegéd lapunknak elmondta, a vártnál tovább tartott a nemzetközi frekvencia igénylése, az anyagi források öszszegyűjtése és a megegyezés a kilövést vállaló céggel. Az aláírt felbocsátási szerződés végül augusztus 25-én érkezett vissza a tervezői csoporthoz.
A MaSat–1 (nevét a magyar és satellite szavak összeolvasztásából kapta) a tervek szerint három hétig működik majd, miközben 700 kilométer magasan kering a Föld körül. Ez azt jelenti, hogy az Egyenlítőre csaknem merőlegesen halad, és több mint kétszer távolabb lesz a felszíntől, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS). A mindössze tíz centiméter élhosszúságú, kocka formájú űreszköz előállítása körülbelül 30 millió forintba került. A program összköltsége azonban ennél jóval nagyobb, 170-190 millió forint. Habár kis részben maga az állam is részt vett a kezdeményezés finanszírozásában, az anyagi források nagyobb része szponzoroktól és a fejlesztésben részt vevőktől származik.
Miként korábban megírtuk, az ország első kis műholdja megépítésének ötlete még 2007-ben fogalmazódott meg az egyetemi hallgatókból és doktoranduszokból álló csoportban, akik kezdeményezésükkel a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem CubeSat-programjához csatlakoztak. Azóta már az űrszonda földi állomásának éles tesztje is lezajlott, s a mérnöki csapat többek közt Charles Simonyival, a magyar származású amerikai szoftverfejlesztővel is felvette a kapcsolatot, miközben ő űrturistaként az ISS-en tartózkodott. A szakértők többek közt azt remélik az első hazai műhold sikerétől, hogy elősegíti Magyarország teljes körű felvételét az Európai Űrügynökségbe (ESA). Hazánk ugyanis 2003 óta csupán megfigyelő tagja a szervezetnek.
Horváth Gyula kérdésünkre elmondta, tapasztalatai szerint igen nagy az érdeklődés az űrkutatás iránt az egyetemisták körében. – Jelenleg azon dolgozunk, hogy az űreszközök fejlesztésével foglalkozó tanegységet is beillesszük a felvehető tanegységek közé – folytatta a szakértő. – Ha valaki részt vesz ilyen jellegű képzésben, olyan mérnök válik belőle, aki az űriparon kívül az autók és a hadieszközök világában is tökéletesen meg tudja állni a helyét.