Benedek Fülöp sukorói pálfordulása

Egy lapunk birtokába került levél értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetése tisztában volt azzal, hogy a sukorói területek környezetvédelmi védettséget élveznek, s hogy a csereszerződés jogi feltételei nem adottak. A számvevőszék nem hiába minősítette azt semmisnek. A felelősök megnevezése várat magára.

Már a folyamat elején tisztában voltak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezetői azzal, hogy a Velencei-tó partján fekvő hetvenhektárnyi területet jogszerűen nem lehet elcserélni Joav Blum két gyümölcsösére. Ráadásul mindez éppen annak a vezérigazgató-helyettesnek a leveléből derül ki, aki e feljegyzés elkészítése után alig egy hónappal már aláírási javaslattal adja át a csereszerződéssel kapcsolatos előterjesztést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak. Tavaly június kilencedikén írta alá Benedek Fülöp, az MNV Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettese azt a levelet, melyben felhívja Bodnár Teréziának, az ingatlan vagyonért felelős vezérigazgató-helyettes figyelmét arra, hogy a jogi anomáliák miatt „a szerződéskötés semmiképpen sem kívánatos”.
*
Benedek Fülöp júniusi levelében megjegyzi, hogy a sukorói terület az országos ökológiai folyosó része, márpedig az ilyen nem minősíthető beépítésre szánt területté. Felhívja a figyelmet arra is, hogy bár a sukorói földek tulajdoni lapjain ez nem szerepel, a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint védettnek minősülnek, illetve a Natura 2000-területeket felsoroló lista tartalmazza azokat. Az ilyen védettséget élvező állami területek eladását a törvény korlátozza. A parti sáv eladásának a sajtó által már többször taglalt problémáját is tárgyalja a levél, ám a csereszerződés aláírása előtt a leválasztást mégsem tette meg az MNV Zrt. Ugyanígy figyelmen kívül hagyták a Fejér megyei területi iroda jelzését, miszerint Joav Blum nem rendelkezik Sukorón mezőgazdasági területtel, s ezért a birtok-összevonási feltétel nem valósul meg. Ráadásul a Pest megyei iroda emellett arra is felhívta az MNV vezetőinek figyelmét, hogy a Joav Blum által felajánlott gyümölcsösök „használati viszonyai tisztázatlanok, az iroda helyben szerzett információi szerint azokat egy másik helybéli magánszemély használja a tulajdonossal való szóbeli megállapodás alapján, miközben a földhasználati nyilvántartás szerint az ingatlan használójaként 2008. december végéig egy gazdasági társaság volt bejegyezve. Június elejei levelében Benedek Fülöp megjegyzi, hogy számos jogi probléma merül fel, emellett az állam részéről nem teljesül a birtok-összevonási feltétel, s Joav Blum gyümölcsösein az elidegenítést megakadályozó banki zálogjog van, amit az esetleges csereügylet előtt töröltetni kell. A hiányolt feltételek nem teljesültek 2008. július 30-án sem amikor éppen Benedek Fülöp előterjesztése nyomán a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta a csereszerződés aláírását.
Talány, hogy mi történhetett Benedek Fülöp aggályaival egy hónap alatt. Mindazonáltal az nem elhanyagolható tény, hogy a csereszerződést az egész akkori kormány támogatta. Az Állami Számvevőszék a héten ismertetett jelentése semmisnek nevezi a csereszerződést, és felelősségre vonást is sürgetett. Oszkó Péter pénzügyminiszter lényegében úgy tálalta Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatói posztjáról való lemondatását, mintha a felelősségre vonás ezzel megtörtént volna. Ugyanakkor Tátrai Miklós a mai napig egymillió forint körüli fizetést kap a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként. Mint Budai Gyula, az MNV Zrt.-n belül működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottságának tagja többször is rámutatott, az ügyletet a teljes Gyurcsány–Bajnai–Veres-kormány készítette elő.

Rapsicok. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a kormány beleegyezésével nem gazdálkodik, hanem garázdálkodik a nemzeti vagyonnal – mondta Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint az Állami Számvevőszék jóvoltából a szocialista kormánynak már „papírja is van arról, hogy lelketlen rapsic módjára elherdálja, lerabolja a nemzeti vagyont”.