Megnőtt az alkotmányos reformokra való hajlandóság Bosznia-Hercegovinában, és csökkentené a kulturális feszültségeket, ha Szarajevó az EU tagjává válna – összegezte az elmúlt hat hónap tapasztalatait a fél éve hivatalban lévő Valentin Inzko boszniai ENSZ-különmegbízott. Helyettese, Raffi Gregorian szerint azonban a balkáni ország – az egyre negatívabb politikai környezet és az alapvető alkotmányos reformok megfeneklése miatt – mind távolabb kerül az euroatlanti integráció lehetőségétől. Az ENSZ-hivatalon belüli ellentmondásokat erősíti, hogy míg Inzko a lehetséges EU-tagság mellett a NATO-integráció mielőbbi megvalósulását jövendöli, addig Gregorian úgy véli, még az is kérdéses, hogy a tervek szerint az idei év végén megszűnjön a három entitást – bosnyák, szerb és horvát – magában foglaló államalakulat nemzetközi felügyelete.
Az ENSZ így a jövő évben esedékes általános parlamenti választásokra fókuszál, és ennek lebonyolításától, kimenetelétől teszi függővé, hogy kivonuljon-e Boszniából. Nebojsza Radmanovics, a kollektív boszniai államelnökség szerb tagja ugyanakkor már most véget vetne a nemzetközi felügyeletnek. Szerinte ugyanis Boszniában rosszabb a helyzet, mint 14 éve, s ezért a nemzetközi felügyelet a fő felelős, amely a bosnyákokat támogatja. Rajko Vaszics ráadásul a hét végén kijelentette, ha a bosnyákok az ENSZ-szel vállvetve továbbra is kijátsszák a szerbeket, úgy nem elképzelhetetlen egy új boszniai háború sem. A legnagyobb boszniai szerb párt, a szociáldemokraták vezetőjének szavai nem jöttek túl jól a szerb diplomáciának, amely jó pontokat szerzett a nemzetközi közösségek előtt a koszovói Eulexszel való együttműködése kapcsán.
Latorcai Csaba: A kormány segítene Budapestnek
