Börtön jár a spamküldésért

A büntető törvénykönyv augusztus elejétől hatályos módosítása értelmében bűncselekménynek számít – ezért akár egyéves börtönbüntetéssel is szankcionálható a spamek, azaz kéretlen elektronikus levelek küldése. A Jóri András adatvédelmi biztos javaslatára életbe lépő szigorításnak a hatóságok szerint nem lesz valódi visszatartó ereje.

Nehezebb idők jöhetnek a kéretlen elektronikus levélszemetet – közismert nevén spamet – küldő társaságokra, magánszemélyekre. Jóri András, az Országgyűlés adatvédelmi biztosának kezdeményezésére változott ugyanis a spamelés jogi megítélése. Augusztus eleje óta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításának értelmében a személyes adatok jogosulatlan kezelése és az adatok biztonságát szolgáló intézkedések elmulasztása bűncselekménynek minősül nemcsak akkor – ahogy az a törvény korábbi szövegében szerepelt –, ha az jelentős érdeksérelemmel jár, hanem akkor is, ha haszonszerzési célból történik. A kéretlen levelek küldői immár azért esnek a jogszabály hatálya alá, mert a tömeges levélküldés szükségszerű előfeltétele egy lehetőleg sok ezer e-mail címből álló lista összegyűjtése vagy beszerzése. – Bűncselekménynek minősül az illegálisan összeállított, direktmarketing-célú adatbázisok, listák készletezése, fejlesztése, kereskedelme, illetve küldése is – áll az ombudsman ez ügyben kiadott közleményében. A Btk.-módosítás értelmében augusztus eleje óta a vétség egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A spamelésre vonatkozó jogszabályváltozás érdemben nem változtat az NHH jogkörén, azaz a hatóság továbbra is bejelentések alapján indíthat eljárást. A felderítést illetően érdemi változás az, hogy a továbbiakban a rendőrség is nyomozhat, amely szervnek lényegesen több jogosultsága van, hiszen házkutatásokat tarthat, számítógépeket foglalhat le. Ettől függetlenül a hírközlési hatóság továbbra is várja a bejelentéseket. Mint azt Ádám Szilvesztertől, az NHH munkatársától megtudtuk, tavaly körülbelül hatezer bejelentést kaptak spameléssel kapcsolatban, és mintegy ezer eljárás indult meg. Ennek 38 százaléka végződött elmarasztalással vagy pénzbírság kiszabásával. Ez utóbbit sok esetben csak az APEH közreműködésével tudják érvényesíteni. – Igazi visszatartó erőt eddig az jelentett, hogy a kéretlen hirdetéseket küldő vállalkozásokkal kapcsolatos határozatokat kétszázezer forintos bírság felett közzéteszik. Az, hogy a Btk. módosítása folytán a haszonszerzést célzó adatok kezelése is börtönnel büntethető, még komolyabb visszatartó erő lehet, ám a spamelés minden bizonnyal nem fog egy csapásra megszűnni – fogalmazott Ádám, hangsúlyozva: a korábbi munka eredményeként nagymértékben visszaszorult a szerzői jog megsértésével járó spamek aránya, amelyek rend szerint emelt díjas SMS-ért kínáltak letölthető filmeket, zenéket. Ebben fontos szerepet játszott, hogy a hatóság az eljárása során kérheti a hírközlési és a tárhelyszolgáltatókat az előfizető, illetve a tárhely- használó adatainak kiadására, hogy azonosítani tudja a jogellenesen hirdetőket. Az eljárás eredményeképpen van lehetőség arra, hogy a hatóság jelezze a hírközlési szolgáltatónak, ha valamelyik előfizetője a szolgáltatást jogellenes hirdetésküldésre használja, és ekkor akár úgy is dönthet, hogy felmondja a szerződést, hiszen a legtöbb szolgáltató az általános szerződési feltételeiben is tiltja a spamküldést.

Csökkent az adathalászó levelek száma. Az internetes bűnözők újfajta módszerek felé fordulnak, érezhetően csökkent ugyanis a „phising” (adathalászó) levelek száma – derült ki az IBM jelentéséből. Mint arról a távirati iroda beszámolt, az ilyen e-maileket valódinak tűnő helyekről küldik, mint például egy bank vagy más fontosabb, ismertebb cég. Ha a címzett klikkel a csapdának szánt linken, akkor egy olyan honlapra kerülhet, amelyik jelszavait, kódjait vagy bármilyen egyéb beírt fontos információját ellopja. Az IBM jelentése szerint a hackerek egyre kevesebbet alkalmazzák ezt a módszert, ugyanis az év első hat hónapjában mindössze a spamek 0,1 százaléka volt, míg tavaly ez az arány 0,8 százalék volt. A tevékenység feltehetően azért csökkent ennyire drasztikusan, mert a felhasználók könynyebben azonosítják be a hamis honlapokat, illetve a biztonsági szoftverek is jobban ki tudják szűrni ezeket. Ugyanakkor az is elképzelhető – vélik az óriáscég szakemberei –, hogy az internetes bűnözők másfajta támadási módszert találtak, például a különféle vírusok alkalmazását. Az IBM szerint ilyenek például a trójai falónak nevezett vírusok, amelyek az áldozat gépére bejutva a háttérben kémkednek utána.