Csak tizenhárom bank írta alá a kódexet

A kormány tizenhárom bankkal és a pénzügyi felügyelettel írta alá a banki magatartáskódexet. Az aláírók között több pénzintézet nevét hiába keressük; akik nem írták alá, azokon nem lehet számon kérni az új szabálygyűjteményt. Így ezek a bankok meg is úszhatják a kilátásba helyezett szankciókat.

Tegnap a kormány a pénzügyi felügyelettel és tizenhárom nagy bankkal együtt aláírta a banki magatartáskódexet. Az aláírók között számos, nagyobbnak nevezhető pénzintézet neve nem található meg. Emiatt kérdéses, mit ér a december elsején életbe lépő új szabályrendszer. A tegnap szignált dokumentum nem az első, amelyik a pénzintézetek működését hivatott keretek között tartani. Mint arról beszámoltunk, a bankszövetségnek tíz éve van etikai kódexe, ám azt megalkotói sem vették komolyan.
Patai Mihály, a bankszövetség alelnöke derűlátóan nyilatkozott az új szabálygyűjteményről. Mint elmondta: ezáltal új világ kezdődik a bankok életében, ahol az ügyfelek számára minden átlátható lesz, s új partneri viszony alakul ki a bankok és az ügyfelek között.
Bajnai Gordon miniszterelnök, aki korábban vadnyugatinak nevezte a bankok működését, kijelentette: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) megerősítésével tartatják majd be a kódexben foglaltakat.
*
A felügyelet akár kétmilliárd forintos bírságot is kivethet azokra a pénzintézetekre, amelyek aláírták a szabályokat, és mégsem tartják hozzá magukat. Megjegyzendő azonban, hogy csupán 13 pénzintézet írta alá a dokumentumot. Több, viszonylag nagyobbnak mondható bank nem csatlakozott a kódexhez. Ilyen például az AXA, a Commerz- bank és az ING. Bajnai hangsúlyozta: a bankok megfogadták, hogy a kódex hatályba lépése előtt nem módosítják egyoldalúan a szerződéseket.
A pénzintézetek azt is megígérték, hogy nemcsak magára a bankra alkalmazzák a kódexet, hanem az érdekeltségükbe tartozó cégre is. Farkas Ádám, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke pedig elmondta: hamarosan minden hitelezéssel foglalkozó társaságra kiterjesztik a kódexet, beleértve a lízingcégeket is. A Magyar Lízingszövetség egyébként tegnap bejelentette, hogy etikai kódexeket dolgoz ki, amelyet a tagoknak kötelezően figyelembe kell venniük.
Jelenleg a szabálygyűjteményben foglaltakat csak azokon lehet számon kérni, akik aláírták. Azzal, hogy a bank aláveti-e magát a kódexben foglaltaknak, könnyen tisztában lehetünk, mivel ezt fel kell tüntetni a szerződésekben. Sőt a felügyelet honlapján hamarosan utána lehet nézni annak is, hogy mely bankok vagy pénzügyi vállalatok nem hajlandók alkalmazni a szabályokat. Mindebből az is következhet, hogy azok a bankok, amelyek nem csatlakoztak a kódexhez, tisztességtelen magatartásuk esetén megúszhatják a szankciókat.
A kódex ugyanakkor nem vet véget az egyoldalú szerződésmódosításoknak, csupán meghatározza, hogy a bankok mikor élhetnek ezzel a lehetőséggel. Farkas Ádám közölte: hitelkamatot csak azon esetben emelhet a pénzintézet, ha olyan körülmény változik, ami közvetlen hatással van a rátára. Ezenkívül akkor is nőhet a kamat, ha a bankok finanszírozási költségei megemelkednek, például az országbesorolás romlása miatt. Továbbá akkor is drágulhat a hitel a kamatok emelkedése miatt, ha az ügyfél kockázatosabb besorolást kap. A díjak és a költségek pedig legfeljebb az inflációval megegyező mértékben emelkedhetnek.
A kódex egyik sarkalatos pontja a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamok kérdése. Ezentúl a bankoknak fel kell tüntetniük a honlapjukon, hogy milyen árfolyammal számolnak, s azt is, hogy ezek hány százalékkal térnek el a nemzeti bank középárfolyamától. Az árverezéseket és a kilakoltatásokat sem kell elfelejtenünk a kódex életbe lépése után, ám a bankok vállalták, hogy az otthonok védelmében türelmesebben járnak el a fizetésképtelen ügyfeleikkel. Ennek egyik példája, hogy kilencven napot hagynak nekik arra, hogy maguk értékesítsék a lakásokat.
Az előtörlesztések szabályai is változnak: ezentúl devizahitelek esetén az előtörlesztést nem kötelező forintban befizetni, az ügyfél a pénzt svájci frankban vagy euróban is eljuttathatja a bankjának, attól függően, hogy mely fizetőeszközben adósodott el.
A Fidesz ugyanakkor szkeptikusan áll az új szabályozáshoz. A banki etikai kódex nem törvény, aláíróit nem kötelezi semmire, nem segít azoknak, akiknek már árverezik a lakását – reagált Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője. Szerinte egy komoly, felelősségteljes kormány hozzányúlna azokhoz a törvényekhez, amelyek a bankok, hitelintézetek működését szabályozzák.