Dzsessz és identitás a Ferencvárosban

Mától harminchat koncerten élvezheti európai dzsesszisták és magyar zenészek koprodukcióit, aki a Ferencvárosba látogat. Hat helyszínen több mint száz zenész lép fel vasárnapig., a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából szombaton Jazz és identitás címmel konferenciát is rendeznek a Goethe Intézetben.

Európa dzsesszélvonala házhoz jön. Pontosabban a Ferencvárosba. Az idei Mol dzsesszfesztivál a hetedik a sorban. Budapest egyik legrangosabb dzsesszfesztiválja minden évben olyan koprodukciókat vonultat fel, amelyekért külön is érdemes lenne elutazni, bárhova. Az elmúlt két évtizedben a dzsessz szép lassan leereszkedett az elefántcsonttoronyból, ahová a rendszerváltás előtt szorult.
A vasfüggöny lehullott, ablak nyílt a világra; a magyar dzsessz bekapcsolódott a világ zenei körforgásába. Sőt kiderült, hogy az európai dzsessz szívcsakrája itt van, Kelet-Közép-Európában, csak hát tankok tanyáztak rajta. A magyar dzsessz villámgyors sikere és a rendszerváltás évfordulója miatt is időszerű a felvetés: milyen szerepet játszott a dzsessz a kommunizmus évtizedei alatt, és mi a szerepe ma? Viselheti-e a nemzeti identitás jegyeit a dzsessz akkor, amikor minden határt elmos a globalizáció? A válaszokat szombat délután kettőtől a német, a francia és a magyar dzsessz egy-egy képviselője keresi a Goethe Intézetben. Meglehet, valamelyik koncerten lesznek.
Ma este fél nyolckor egy svéd–lengyel–brit kvartett (Lars Daneilsson Quartet) koncertjével nyit a fesztivál a Művészetek Palotájában. Utánuk Winand Gábor egy belga dzsesszénekessel (David Linx) és egy francia kvartettel (Diederik Wissels Quartet) lép fel. Vasárnapig érdemes még betévedni a Trafóba, a Budapest Jazz Clubba, a MűPa mellett felállított Jazz Dómba vagy a Ráday utcába, ahol négy kávézóban is szól majd a dzsessz késő estig.