Egy hosszú nap a magyar dalnak

Negyvenegy alapító taggal éppen egy évvel ezelőtt alakult meg a magyar könnyűzenészek önálló érdekvédelmi szervezete Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (Szerzők) néven. A közhasznú egyesület célul tűzte ki, hogy számos európai országhoz hasonlóan az új médiatörvénybe itthon is bekerüljön a rádiók által kötelezően játszandó nemzeti zene arányát meghatározó kvóta. Új médiatörvény nincs. Remények vannak. Vasárnap pedig egy teljes nap a magyar dalnak.

Jelige: zenéből hazai. Vasárnap országszerte mintegy húsz helyszínen több száz produkció várja a látogatókat a magyar dal napján. A merítésbe belefér majdnem minden, a komolyzenétől a popon át a dzsesszig. A fővárosban külön helyszíne lesz a lemezlovasoknak (Soho London Pub), a komolyzenének (Zeneakadémia kisterme), de jut az undergroundnak (Gödör Klub), vagy épp a gyerekdalnak (Feneketlen-tó) is, sőt, a magyar dal napja tiszteletére a Mol-dzsesszfesztivál zárónapján a Művészetek Palotája melletti sétányon külön napot szentelnek a magyar vokális dzsessznek. Ínyenc helyszín az óbudai Zichy-kastély: a Kobuci-kertben kisebb bluesfesztivállal készülnek ünnepelni. Az egri bazilikában kórusművek, Békéscsabán és Zalaegerszegen színházi dalok csendülnek fel vasárnap. A vidéki szerzőknek Miskolcon állítanak rockszínpadot, több más vidéki helyszín mellett a komáromi erődben és a dunaújvárosi főtéren is lesznek programok. A részletekért érdemes böngészni a www.magyardalnapja.hu oldalt.

Összességében elégedettek lennénk azzal, amit az új médiatörvény ötpárti egyeztetése során a könnyűzenei szerzők képviseletében egyszer már sikerült elérnünk – mondta el lapunknak Czutor Zoltán, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöke. – Az uniós csatlakozás óta nincs olyan kvóta, amely kötelezné a rádiókat, hogy bizonyos arányban magyar zenét játsszanak. A médiatörvény legutóbbi tervezete harminchárom százalékban határozta volna meg ezt a minimális arányt a rádiók teljes műsortartalmára vetítve – számolt be a félsikerről Czutor. Mivel a rádiók többsége eddig szinte csak éjszaka játszott magyar számokat, fontos eredménynek tartom, hogy a médiatörvény tervezetébe bekerülhetett; a rádiók mind a reggel héttől este hétig tartó, mind az éjszakai műsorsávban kötelesek lennének ennek a követelménynek eleget tenni – tette hozzá. A médiatörvény másfél éves ötpárti, illetve négypárti szakértői és politikai tárgyalások eredményeként kialakított legutóbbi tervezetét Jánosi György (MSZP) terjesztette a parlament kulturális és sajtóbizottsága elé júniusban, végül azonban tárgysorozatba sem került.
Mivel a leghallgatottabb adók közé tartozó Sláger Rádió és a Danubius Rádió által használt hullámsávok koncessziója novemberben lejár, az Országos Rádió és Televízió Testület hosszas huzavona után a két országos kereskedelmi rádiós frekvenciára júliusban pályázatot írt ki. A médiahatóság a pályázati felhívásra vonatkozó határozatában a pályázók által vállalt magyar zene arányát harmincöt százalékban maximálta; ennél magasabb arány vállalása az elbírálást tekintve többletpontot nem eredményez. A határozat szerint a pályázónak a magyar zene vonatkozásában tett vállalását fokozatosan, három év alatt kell elérnie. – Értetlenül állunk az ORTT határozatával szemben – reagált a pályázati kiírás tartalmára a Szerzők elnöke. – Valószínűleg a nagy multinacionális zeneműkiadók érdeke is, hogy a rádiók minél nagyobb arányban játsszák az istállójukba tartozó előadók számait; így a lejátszás után befolyó jogdíj is őket illeti. Az érdek-összefonódás elkerülése érdekében tudomásom szerint uniós szabály is tiltja, hogy a rádiók érdekeltséget szerezzenek bármilyen zeneműkiadóban. A multik többségének bizonyára nem lehet nehéz ezt kijátszani – tette hozzá Czutor.
Miközben a Szerzők rádiós kvótáért lobbiznak, tavaly a Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján új kezdeményezés is indult a magyar könnyűzene ügyének lendítése érdekében; még mielőtt a Hajógyári-szigetet bő egy hétre belakta volna a multikulti, ötvenezres tömeg ünnepelte a magyar dal napját. A nagyszínpadon akkor nyolcvan dal fért bele egyetlen napba az elmúlt öt évtized magyar dalterméséből, műfaji cenzúra nélkül. Aki becsülettel kivárta a finálét, egy nap alatt a fülébe tölthette a magyar pop-, rock- és dzsessztörténelem szűkre metszett egyvelegét a Beatricétől, az Eddától Bródy Jánoson, Tolcsvay Lászlón, Zoránon és Vikidál Gyulán át Szakcsi Lakatos Béláig, Sub Bass Monsterig vagy a Quimbyig. És a felsorolást lehetne folytatni.
Idén már más koncepció mentén vágtak bele a szervezők a rendezvény megtervezésébe. – A tíz vidéki és a tizenkét fővárosi koncerthelyszín alulról jövő kezdeményezés eredményeként alakította ki a programját, a koncertek nagyrészt ingyenesek lesznek, néhány helyszínen pedig jelképes összegért lehet majd élő magyar zenét hallgatni – tudtuk meg a rendezvény lebonyolítására alakult Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. alapítójától, Presser Gábortól. A magyar dal napjából hagyományt szeretnénk teremteni, és a koncertek anyagából egy bárki számára elérhető archívumot is létrehozunk a tervek szerint – tette hozzá. A Szerzők tagjainak összefogásából dal is született a rendezvényre, a Nap dala címmel. A programsorozat a tervek szerint minden év szeptemberének második vasárnapján folytatódik.