Mind több hír szól arról, hogy az áprilisban bevezetett finanszírozási rendszer miatt a hazai kórházak jelentős része csődbe jut. Ennek nemcsak az egyes intézményekre, a betegekre nézve is komoly következménye van. Kényszerű megoldásként az intézményvezetők a legtöbb esetben csak a sürgős eseteket látják el, az egyéb beavatkozásokat pedig elhalasztják.
Szívkoszorúér-tágítást két esetben hajtanak végre a betegeken. Egyik esetben akkor, ha a szívinfarktust követő hat órán belül bekerülnek valamely intézménybe. Ezt nevezik az infarktus korai gyógyításának, amelynek köszönhetően maradéktalanul meggyógyulhatnak az érintettek. Másrészt akkor fordulnak ehhez a beavatkozáshoz a szakemberek, ha a diagnosztikai vizsgálaton az orvosok észlelik, hogy a szívizom egyes részeinek ellátása nem megfelelő. Ekkor mielőbbi beavatkozás szükséges. Mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az áprilisi finanszírozási rendszer miatt nem finanszíroz minden beavatkozást, hatalmas várólisták alakulnak ki.
Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: természetesen az akut szívinfarktusos eseteket minden alkalommal ellátják, azonban a diagnosztikus vizsgálatok számát jelentősen csökkentették. – Az új finanszírozás a gyakorlatban azt jelenti: minél több beteget látunk el, annál kevesebb pénzünk marad – mondta a főigazgató.
– Ezekre a diagnosztikai vizsgálatokra sokkal nagyobb igény lenne, mint amennyit képesek vagyunk kiszolgálni – tette hozzá.
Egy neve elhallgatását kérő, Hajdú-Bihar megyei kórházban dolgozó kardiológustól megtudtuk: az ellátás mennyisége változik. Hónap elején ugyanis több diagnosztikai vizsgálatot végeznek, ám a hónap közepét követően elfogy a kapacitás. Állítása szerint az is előfordult, hogy műtétre előkészített betegeket küldtek haza. Lippai József, a jászberényi Szent Erzsébet kórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosa is megerősítette a Magyar Nemzetnek: a nem azonnali ellátást igénylő esteket a kelet-, illetve az észak-magyarországi régiókban késedelemmel látják el. Mint mondta, ő csak az említett két területen lévő centrumokba irányít betegeket, de kollégái beszámolója alapján kijelentheti: az egész országra jellemző, hogy a húsz évvel ezelőttiekhez hasonló várólisták alakulnak ki. – Bár a nem sürgős beavatkozást igénylők nincsenek közvetlen életveszélyben, de mihamarabb el kellene őket látni. Egyénenként változó, hogy kinél mikor következhet be a tragédia. Előfordulhat, hogy valaki tíz évet is él így, de megeshet, hogy másnap szívinfarktust kap, amibe belehalhat, miközben egyetlen beavatkozással megmenthető lett volna – jelentette ki. Mindez azért is veszélyes hazánkat tekintve, mert Magyarország halálozási statisztikáiban az első helyen a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál áll, míg európai viszonylatban ez a betegségcsoport csupán a harmadik.
A beszámolók nyomán az Egészségügyi Minisztériumhoz fordultunk, hogy megtudjuk, a tények ismeretében nem látják-e szükségesnek az azonnali, finanszírozást érintő változtatást. Csupán azt a választ kaptuk: számításaik szerint „számottevő csökkenés nem mutatható ki”.
„Nem hallgathatunk”
