Felbocsátották a Discovery űrrepülőgépet

Háromszori halasztás után szombaton reggel elindították az amerikai Discovery űrrepülőgépet a Nemzetközi Űrállomásra a floridai Kennedy Űrközpontból. Az új berendezési tárgyakat, élelmet és a tudományos kutatáshoz szükséges felszerelést szállító űrjármű fedélzetén öt amerikai, egy mexikói és egy svéd asztronauta utazik. A missziót tizenhárom naposra tervezik.

Sikeresen felbocsátották szombaton a Discovery űrrepülőgépet a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjából. Az űrsikló a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) visz hálószoba-berendezést, edzőgépet, fagyasztót, élelmet és a tudományos munkához szükséges új berendezéseket – összesen 6,8 tonna terhet – az olasz Leonardo logisztikai modulban. Fedélzetén hét űrhajós utazik, öt amerikai, egy mexikói és egy svéd. Útjukat 13 naposra tervezik – adta hírül a Space.com.
A Discoverynek már a hét elején kellett volna útra kelnie, de a startot azóta háromszor is elhalasztották. Először a viharosra forduló időjárás miatt, másodszor pedig a külső üzemanyagtartály egy szelepének hibája miatt, amelyet az indítás előtt néhány perccel vettek észre. A harmadik halasztást a javítás utáni tesztvizsgálatok elvégzése tette szükségessé. Az ISS kibővítése óta az ott dolgozó állandó személyzet létszáma a korábbi háromról hatra emelkedett, ezért az űrrepülőgép asztronautáival együtt a következő másfél hétben tizenhárman lesznek az űrbázison. Ez a második alkalom, hogy ilyen sokan teljesítenek szolgálatot egyszerre a kozmoszban.
Az ISS-en vendégeskedő űrhajósok közül ketten vesznek majd részt űrsétán, összesen háromszor. Az egyenként több mint hatórásra tervezett szerelési munkálatok alkalmával egyebek mellett kicserélik a hűtőrendszerhez tartozó, folyékony ammóniát tartalmazó tartályt. A Discovery űrhajósai közül Nicole Stott repülőmérnök a bázison marad, a hazatérő űrrepülőgépben az eddig az ISS-en dolgozó Timothy Kopra foglalja el a helyét – írta a CNN.

Nincs hír az indiai szondáról. Az indiai űrhivatal elveszítette az összeköttetést szombaton az ország egyetlen, tavaly október óta a Hold körül keringő műholdjával – jelentette az MTI. Helyi idő szerint hajnali fél kettő óta nem érkeznek jelek a Csandraján–1 nevű szerkezetről a dél-indiai Bangalor melletti megfigyelőállomásra, és nem engedelmeskedik a Földről továbbított parancsoknak – közölte az indiai űrügynökség. A szonda 312 napot töltött az űrben, ez idő alatt több mint 3400-szor kerülte meg a Holdat. Háromdimenziós térképet kellett készítenie az égitestről, valamint vizsgálnia kellett a felszínének vegyi és ásványi elemeit. Feladata volt, hogy hélium-3 izotópot találjon. A szuperfolyékony anyag – amely a Földön elég ritka, a Hold talajában viszont bőségesen van – energiaforrásként hasznosítható a magfúziós technikában. Noha a Csandraján–1-gyel rövid működése alatt is számos nehézség támadt, India egy igen exkluzív klub tagja lett a 80 millió dolláros szerkezet októberi fellövésével; eddig a világon csak az Egyesült Államoknak, Kínának, Japánnak Oroszországnak és az Európai Űrügynökségnek sikerült holdszondát építenie, és fellőnie a világűrbe.