Ismét blöff az adócsökkentés

A kormányzati adócsökkentésekről szóló törvények már akkor sem vehetők komolyan, amikor megszületnek. Ez a megállapítás szűrhető le abból, hogy a 2011-es tehermérséklést előíró – Bajnai Gordon és Kóka János tegnapelőtti találkozóján kőbe vésett – új jogszabály az elvetélt 2006-os ötéves adócsökkentési program sorsára jut majd. A Magyar Nemzeti Bank tegnap kiadott jelentése szerint ugyanis most sincs meg a fedezete a tervezett lépéseknek.

Könnyen megismétlődhet az ötéves adócsökkentés forgatókönyve, ami előbb törvénybe foglalást, majd visszavonást jelent. A most júniusban elfogadott adótörvényből a mérséklésekre vonatkozó fejezet végrehajtásához ugyanis hiányzik a pénzügyi fedezet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott inflációs jelentése szerint a 2011-re beígért adókönnyítés mintegy 150 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésben, amit csak újabb megszorítások árán lehet majd befoltozni. A jegybank szakértői stábja szerint a személyi jövedelemadó alsó sávhatárának 15 millió forintra emelése olyan többletkiadást jelent, amit pénzügyi szigorításokkal, illetve a hatósági árak megemelésével lehet csak kiegyensúlyozni. Így megtörténhet, hogy a nyáron elfogadott adóátrendezésből ismét csak az adóemeléseket lehet biztosra venni, akárcsak a 2006-os választások előtt. Az ekkor elfogadott adócsökkentési törvény – többek között az iparűzési adó eltörlése, a személyi jövedelemadók és a társadalombiztosítási járulékok többlépcsős mérséklése – mindössze fél évig volt hatályban, majd az államháztartás helyzetére hivatkozva viszszavonták a jogszabályt.
*
A jegybank szerint az idén és jövőre is pengeélen táncol a költségvetés: jelentésükben leszögezik, hogy idén csak az összes tartalék zárolása, valamint a kiadások nagyon szigorú ellenőrzése mellett kerülhető el egy újabb nadrágszíjmeghúzás. Az MNB stábja mindezen túl azért sem lát fedezetet a 2011-es adócsökkentésekre, mert a válság időben tovább húzódik, mint azt korábban gondolták, így az idei 6,7 százalékos zuhanáshoz jövőre még egy további, 0,9 százalékos esés adódik, ezért csak két év múlva lehet számítani növekedésre. A 2011-es nehézségeket tetézi, hogy a jegybank szakértői ekkorra már emelkedő költségvetési hiánnyal számolnak, ami a jelenlegi állapotok szerint eléri a GDP arányában számított 4,3 százalékot. – A nemzetközi szervezetek ezt valószínűleg nem fogadják el, ezért az említett 150 milliárdos lefaragás mellett további megszorításokra is szükség lehet – fogalmaztak az MNB szakértői a jelentést ismertető sajtótájékoztatón.
A költségvetés helyzetének bizonytalanságát jelzi, hogy a kormány tegnap a kincstárnoki rendszer meghonosítását is bejelentette. Eszerint a miniszterelnök minden minisztériumhoz és a központi költségvetés intézményeihez kincstárnokokat rendel, akik a helyi pénzügyi folyamatot figyelik. Ha problémát észlelnek, akkor azt a pénzügyminiszternek jelzik, a Pénzügyminisztérium kincstárnoka pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez fordul. A fegyelem fokozása valószínűleg azért vált szükségessé, mert tegnaptól ismét hazánkban vizsgálódik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, amely a tavaly novemberben aláírt hitelmegállapodás szerint negyedévente ellenőrzi a költségvetés alakulását. Mint a szervezet budapesti kirendeltségének vezetője, Irina Ivasenko a Bloomberg hírügynökségnek adott tegnapi interjújában elmondta, nincs sok mozgástere a kormánynak a jövő évi büdzsé elkészítésekor. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a tavaly novemberben aláírt 20 milliárd eurós hitelkeretből hazánk idén júniusig már 14 milliárd eurót lehívott, s nem kizárt egy újabb hitelcsomagról szóló tárgyalás sem. A pénzügyi tárca tegnap közleményben nem nevezte valósnak a jövő évi elvonásokról lapunkban tegnap közölt számadatokat. A közlemény szerint a költségvetés tervezete a jövő héten lesz először olyan készültségi fokon, hogy annak megvitatását a kormány napirendre tűzheti.
Az állam adóbevételeinek csökkenése érdekében újabb megszorításokat helyezett kilátásba az idei hiánycél megvalósítása érdekében az MSZP parlamenti frakcióvezetője az Info Rádióban. Mesterházy Attila szerint főként a regisztrációs adóból származó állami bevételek maradtak el a tervezettől, az autóeladások visszaesésének következtében.