Jubilál az újjáéledt egyházi oktatás

Húsz éve kezdődött a történelmi egyházak 1948-ban szétzúzott iskolarendszerének fokozatos feltámasztása, miután 1989 szeptemberében újra megnyitotta kapuit a Fasori Evangélikus Gimnázium. A két évtized idevágó eredményeit értékelte, kitérve a jövőbeli útkeresésre is, egy ünnepi konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A vallásos nevelés szolidárisabb és reményben gazdagabb társadalmat munkál, és döntő szerepet játszhat az emberek és a kultúra megújulásában, még az ilyen válságos körülmények között is – állapította meg a piliscsabai konferencia első szónokaként Erdő Péter bíboros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) nagykancellárja. Kijelentette, az egyház továbbra sem mond le arról, hogy világos vallási identitáshoz segítse a fiatalokat és magas szintű oktatásban részesítse őket. Fabiny Tamás, az északi evangélikus egyházkerület püspöke többek között azt taglalta, az egyházi oktatást nem lehetett ott folytatni, ahol az a kommunista diktatúra miatt abbamaradt. Romokból kellett építkezni, a felekezeti oktatás önálló anyagi működtetéséhez szükséges egyházi földvagyont részben sem kapták vissza. Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata parlamenti képviselőtől megtudhattuk: ma az egyházak iskolahálózata az egész hazai oktatáson belül 6-8 százalékos arányt képvisel a hajdani hatvan százalékkal szemben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett hatalmas pályázatcsomagból az egyházi intézmények arányszámuknál jóval kisebb mértékben részesülnek. A szakpolitikus arra is rámutatott, hogy a költségvetés 2006–2007-ben négymilliárd forinttal maradt adósa a felekezeti oktatásnak. Ám „miközben a gyereklétszám fájdalmasan és radikálisan fogy, aközben az egyházi iskolákba jelentkezők száma nő, mert a szülők érzik, csak rendben, fegyelemben és szeretetben lehetséges eredményes nevelés minden erőltetett tanügyi reform ellenére” – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.