Klímasegélyt sürget az ENSZ

A Spitzbergákra látogatott Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, hogy személyesen tájékozódjon a klímaváltozás hatásairól. Közben Genfben, a Meteorológiai Világszervezet klímakonferenciáján elhangzott, a szegény országoknak új Marshall-terv formájában évente 500-600 milliárd dollárt kellene kapniuk ahhoz, hogy alkalmazkodhassanak az éghajlatváltozáshoz.

Látogatást tett Longyearbyenben, a Norvégiához tartozó Spitzbergák legnagyobb (1437 lélekszámú) településén Ban Ki Mun. Az ENSZ főtitkára azért ment kedden a világ legészakibb településére, hogy saját szemével győződjön meg a klímaváltozás hatásairól – írta az Earth-
Times.org. A politikus az Északi-sark közelében szerzett benyomásait a hónap második felében, New Yorkban tartandó találkozón szeretné kamatoztatni, amely a decemberi, Koppenhágában tervezett ENSZ-világkonferencia egyik előszobájának tekinthető. A dániai összejövetel célja egy, a hamarosan érvényét vesztő kiotói jegyzőkönyvnél is szigorúbb nemzetközi egyezmény létrehozása lesz, az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésére. Ban Ki Mun a norvég környezetvédelmi miniszter társaságában ellátogatott Ny-Alesundra is, ahol felkereste a Zeppelin nemzetközi sarkköri kutatóbázist. Ott a tudósok elmagyarázták neki, hogy az Arktisz az elmúlt száz évben kétszer olyan gyorsan melegedett, mint amilyen a globális átlag, így a sarkkörről egyre gyorsabb ütemben tűnik el a jégtakaró. A dél-koreai politikus a látogatás tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet, ha nem teszünk valamit, akkor az Északi-sark 2037-re, de akár 2030-ra jégmentessé válhat.
Hasonló gondok redőzik a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Genfben megrendezett klímakonferenciája résztvevőinek homlokát is. A hétfő óta tartó eseményen tegnap – a Time Magazine beszámolója szerint – az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) állt elő egy javaslattal. Az óceánokat és a légkört kutató ügynökség szakemberei úgy látják, égető szükség van egy olyan rendszer kidolgozására, amely helyi szinten figyelmeztetné a farmereket, halászokat, turistákat, egyszóval mindenkit a klímaváltozás kivédésének lehetőségeire. Szemben a meteorológiával, a klímakutatásnak állítólag az a baja, hogy csak globális léptékben számol a lehetséges változásokkal, ezzel azonban nem sok mindent tudnak kezdeni egy-egy régió lakói. A NOAA ennek jegyében júniusban kiadott egy dolgozatot, amely az Egyesült Államok tagállamait külön-külön vizsgálja a klímaváltozás szemszögéből.
A svájci konferencián kedden ismertettek egy lehangoló ENSZ-jelentést is. A tanulmány szerint a szegény országoknak éves szinten 500-600 milliárd dollárt kellene kapniuk ahhoz, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozás hatásaival – jelentette az AFP. Ehhez képest az említett államok ma összesen évi 21 milliárd dollárnyi segélyből fordíthatnak ilyen célokra, ami Richard Kozul-Wright, a tanulmány egyik szerzője szerint szánalmasan kevés. Kozul-Wright úgy véli, a világ éves összesített GDP-jének egy százalékát kéne az új Marshall-tervre költeni.