Különös termőföldszerzési aktivitás

Mind az elektronikus, mind a nyomtatott sajtó másról se tájékozat, mint arról, hogy milyen földpanamák vannak. A volt FVM-szakállamtitkár, aki most érdemeire való tekintettel más fontos pozícióban segítheti a földterületek értékesítését, távozni kényszerült a tárcától a kétes művelésiág-besorolás miatt. A Velencei-tó északi partján, különleges természetvédelmi értékeket semmibe véve folyik a pénz mindenhatóságának romboló tevékenysége, és tombol a hazai politikai korrupció. De említhetjük a Bábolna körüli zavaros ügyeket is, és ezek csak a jéghegy csúcsát jelentő, felszínre került esetek. Megbízható szakmai források szerint a hazai mezőgazdasági művelt terület csaknem egymillió hektárja mára különböző „szerződésekkel” német ajkúak kezén van. Joggal vethető fel, mi az oka ennek a földszerzési aktivitásnak, amelyet nyilvánvalóan nem más, mint a pénzvilág mozgat, hiszen most hazánkban áron alul megszerezhető a termőföld, napjaink aranybányája. Azon országok, amelyek termőföldben szegények, vagy megértették ennek jelentőségét, egyre nagyobb mértékben terjeszkednek és vásárolnak fel termőföldet Afrikában. Ezen országok éllovasai közé tartozik Japán, Dél-Korea, Oroszország, Ukrajna, sőt Kína és India, hogy csak a fontosabbakat említsük. Nem véletlen az sem, hogy Franciaország erősíti volt gyarmataival való kapcsolatát Afrikában és a mediterrán régióban, pedig mezőgazdaságuk példamutató, kormányzati és társadalmi szinten is kiemelten támogatott és elismert.
Az OECD újabb tanulmánya mindenki számára világossá teszi, hogy mi az, ami ezt a nagy földszerzési aktivitást mozgatja. Ez pedig nem más, mint az unió horribilis költségvetési támogatásának megszerzése a mezőgazdaság területén, mely az unió költségvetésének mintegy felét teszi ki. Nos, ez a jelentős összeg nem a mezőgazdasági termelőhöz jut, hanem mások élvezik eme támogatás előnyeit. Nem mások, mint a földtulajdonosok, mint például az egyik legnagyobb haszonélvező, a brit uralkodó vagy a nagy földbirtokokkal rendelkező bankok. De részesülnek a támogatásból a nagy multinacionális élelmiszer-vállalatok is, mint a Cargill, vagy útépítő vállalatok, azon a címen, hogy a termőföldhöz való jutást biztosító munkát végzik. Az unió nyolcmilliárd euró földalapú támogatásban részesti a francia földtulajdonosokat, míg a spanyolok hat-, de az olasz, német és angol földtulajdonosok is csaknem négy-négymilliárd eurót kapnak. Ehhez képest mit kapunk mi? Fel se kerültünk az első 13 támogatott ország listájára!
A szégyenletes dániai paktum következménye ez, amelyet az uniós csatlakozásunkkor Kovács László és Németh Imre nagy sikerként könyvelt el. Amellyel elfogadták az uniós huszonöt százalékos támogatást, szemben a többi tagország százszázalékos támogatásával, azaz aláírták a magyar mezőgazdaság versenyképtelenné tételét szolgáló szerződést. Sikerként hivatkoztak arra a kegyes engedményre, hogy költségvetési forrásunkból kiegészíthetjük ezt, egészen ötven százalékig. Az unió szakértői jól tudták, hogy ezt felajánlhatják, hiszen ez a tipikus magyar közmondás szerinti kutya vacsorája. Előrelátásukat igazolja a népszuverenitási támogatás nélküli szakértői kormányunk tevékenysége, a mezőgazdaság támogatásának tervezett és részben már végrehajtott kurtítása. Új európai parlamenti képviselőink nehéz feladat előtt állnak, hiszen 2013-ig ez a támogatási rendszer nem fog megváltozni, de az azt követő időszakban mindenképp változások lesznek. Ekkor erőteljesen a magyar érdekeket kell képviselniük, hiszen működnek kiváló eredményeket felmutató, jelentős állami támogatás nélküli, versenyképes mezőgazdaságok, mint az ausztrál vagy az új-zélandi, mely országok világkereskedelmi szinten ellenzik az állam nagymértékű beavatkozását. Addig is, a magyar mezőgazdaság érdekében mindent meg kell tenni a hazai termőföld védelmében és a lehető legnagyobb uniós támogatás eléréséért ahhoz, hogy a közeljövőben ismét kihasználhassuk a magyar mezőgazdaságban meglévő hatalmas gazdasági potenciált, mely ellentétben az ipari és bankár szemléletű lobbival, alapja lehet, hogy gazdasági, de elsősorban erkölcsi válságunkból mielőbb kilábaljunk. A magyar mezőgazdaság egy korszerű szemlélettel minden különösebb nehézség nélkül elő tud állítani huszonötmillió ember számára kiváló minőségű élelmet, biztosítva a régió ellátását és élelmiszer-biztonságát. Ehhez azonban a magyar érdekeket kell szem előtt tartani, és nem a nemzetközi pénzvilág diktátumait.

A szerző az MTA rendes tagja