Leleplezték Brown játszmáját

Ha Gordon Brown vagy miniszterei abban reménykedtek, hogy lassacskán feledésbe merül a lockerbie-i terrorista szabadon bocsátása körüli hazai és nemzetközi botrány, akkor keserűen csalódtak.

London nem akarta, hogy brit börtönben haljon meg a lockerbie-i merénylet egyetlen elítéltje – mondta tegnap a brit külügyminiszter, aki ugyanakkor cáfolta, hogy a brit kormánynak „hátsó szándékai” lettek volna a volt líbiai titkos ügynök szabadon bocsátásával. A két évtizeddel ezelőtti repülőgép-robbantásért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahit a múlt hónapban engedték el skóciai börtönéből. A döntés nyomán lassan belpolitikai botránnyá fajuló, egyre élesebb vita kezdődött arról, hogy mi volt al-Megrahi szabadon engedésének elsődleges oka. A sajtó egy líbiai olajfeltárási szerződést sejt az ügy mögött, és a lapok azt is kétségbe vonják, hogy a döntést a skót kormány önállóan, londoni befolyástól mentesen hozta meg. David Miliband brit külügyminiszter szerdán, a BBC rádiónak adott nyilatkozatában elismerte: a brit kormány nem kívánta feltétlenül haláláig börtönben tartani a rákbetegségben szenvedő Megrahit.
A brit közvélemény kezdettől fogva gyanakvással fogadta azt a hírt, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő al-Megrahit puszta könyörületből engedték haza Líbiába a skót börtönből, ahol életfogytiglani büntetését töltötte. A brit kormány az amerikaiak érthető felháborodására azzal válaszolt, hogy az ügyben egyedül a skót kormányzatot illette meg a döntés – más szóval: a terrorista elbocsátása skót belügy. A sokfelől támadott skót kormányzat most iratokat tett közzé, amelyek szerint Gordon Brown brit miniszterelnök – aki korábban azt mondta az amerikaiaknak, hogy al-Megrahinak skót börtönben kell meghalnia – a líbiaiak irányában azt a véleményét fejezte ki, hogy al-Megrahi nem halhat meg Skóciában. A közzétett iratokból az derül ki, hogy a brit kormány és Líbia között régóta egyezkedés folyt, és a Líbiával kötött egyezmény középpontjában – melynek értelmében elítélt bűnözők visszatelepíthetők hazájukba, hogy ott töltsék le büntetésüket – al-Megrahi személye állt. Korábbi fellebbezését azért vonatták vissza vele, mert a könyörületből történő szabadon bocsátás egyik feltétele, hogy ne legyen folyamatban bírósági eljárás a fogoly ügyében. Egyre inkább úgy látszik: nemcsak a skót, hanem a brit kormány is azt akarta, hogy Moammer Kadhafi uralmának negyvenedik évfordulóját al-Megrahi kiszabadításával ünnepelhesse. Ez a fizetség, amiért a líbiai diktátor abbahagyta korábbi terrorhadjáratát, és elállt a nukleáris fegyverkezés szándékától.