Megújuló energiaforrások a távfűtésben

Geotermikus és biomassza-erőművel egészíti ki távfűtőrendszerét a Főtáv Zrt. A megújuló energiaforrások felhasználásától a cég azt reméli, hogy a szolgáltatásai nemcsak környezetkímélőbbek, hanem olcsóbbak is lehetnek a jövőben. Balog Róbert szóvivő szerint a távhő ára az elkövetkezendő években egyébként is csökken, amely annak is köszönhető, hogy a szolgáltatás áfáját 25 százalékról 18 százalékra csökkentették, és az ígéret szerint jövőre a legalacsonyabb kulcsba kerül.

Arról a kifejezésről, hogy távfűtés, ma még a lakótelepek, a panellakások jutnak az eszünkbe. Amelyekben óriási a pazarlás, akkor is fűtenek, amikor nem vagyunk otthon, vagy nem fázunk, a távhőre kifizetett csekkek egy jelentős része a szó szoros értelmében is az ablakon kidobott pénz. Nem éreznek felelősséget ebben tékozlásban?
– A távfűtésnek nincs köze ehhez a pazarláshoz. Ez annak az elmúlt negyven-ötven évnek az eredménye, amikor nem volt értéke az energiának. Ebben az értékválságos időszakban épülhettek olyan lakóházak, amelyekben például nem volt szabályzó a radiátorokon. Ez olyan, mintha nem lenne csap az ivóvízcsöveken, és a lakásokban folyamatosan engednék a vizet, amelyből néha merítenénk egy kicsit. Ez azonban nem a távhőnek, hanem a rosszul tervezett épületeknek a sajátossága.
– Ezért alakult úgy, hogy a távfűtés lett az egyik legdrágább fűtési forma?
– Kérdés, hogy mihez képest. Ma az átlagnyugdíjak mintegy nyolcvanezer forintot érnek el. Az elmúlt években ugyanakkor egy átlagos távfűtési számla a lakás méretétől függően 30-50 ezer forint volt havonta. Ilyen összehasonlításban azt kell mondani, hogy ez bizony nagy terhet jelentett a lakosság számára. Ha viszont azt nézzük, hogy tavaly – amikor a legmagasabb volt a távhőszolgáltatás ára – egy átlagos lakás éves távfűtési költsége 265 ezer forint volt, akkor kijelenthetjük, hogy ez volt a második legolcsóbb fűtési forma az országban. A felhasználók azonban így is drágának tartották, ezért változtatnunk kellett. Ennek köszönhetően ma már ott tartunk az árak mérséklésében, hogy 200 ezer forint alatti éves távfűtési díjra lehet számítani az elkövetkezendő télen. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a távhőszolgáltatás áfáját 25 százalékról 18 százalékra csökkentették, és az ígéret szerint a legalacsonyabb kulcsba kerül jövőre.
– A panellakásokban élők azzal is spórolhatnának, hogy korszerűsítik a fűtésrendszerüket. Honnan lesz azonban pénze erre egy kisnyugdíjasnak?
– A vállalatunk közreműködésével elindított ökoprogram ötvenszázalékos állami támogatást ad azoknak, akik belevágnak a fűtéskorszerűsítésbe. A Főtáv Zrt. tízszázalékos alapdíjkedvezményt ad ehhez. A távhőszolgáltató ugyanakkor a fővárosban mindent megtesz a szervezési, pályáztatási feladatok átvállalásával, hogy a modernizáció megvalósulhasson. Budapesten ezt a többlettámogatást nevezik ÖkoPlusz programnak.
A fejlesztések az energiamegtakarítások és az alapdíjcsökkentés révén önfinanszírozóvá válik, az erre fordított összeg két év alatt megtérül.
– A fűtésszabályozás azonban csak egy része egy panellakás korszerűsítésének. Szükség van például hőszigetelésre, nyílászárócserékre is. Arról nem is beszélve, hogy a lakótelepi lapos tetőkre napkollektorokat is lehetne szerelni.
– Az előbbiekkel egyetértek, egy panelház modernizációja nem állhat meg a fűtésszabályozásnál, de azzal kell kezdeni. A hőszigetelésre vagy az ablakok cseréjére szintén vannak pályázatok. A napkollektorok viszont szerintem nem gazdaságosak, ha nem ad hozzájuk jelentős támogatást az állam. A gazdagréti lakótelepen, vagy Óbudán vannak erre kísérletek, de egyelőre nincsenek komoly tapasztalatok. A napkollektorokkal az a legnagyobb gond, hogy a nap akkor süt a legjobban, amikor az emberek nem tartózkodnak otthon, a házakban elhelyezhető melegvíz-tárolók mérete pedig korlátozott. A nyári időszakban a melegvíz-igények nyolcvan százalékát ki lehet elégíteni ilyen eszközökkel, télen és ősszel viszont ez az arány megfordul, és mindössze húsz százalékot takaríthatunk meg a meleg vízből a kollektorok segítségével. Egy lakásra legalább egy négyzetméternyi napkollektor szükséges, aminek az ára 150-200 ezer forint. Ezzel a távhő költségéből nem takarítható meg több évente, mint húszezer forint. A megtérülési idő így körülbelül tíz évre tehető, de a berendezések nagy részének várható élettartama is tíz és húsz év közé esik. Az ilyen megújuló energiaforrások tehát nem versenyképesek állami támogatás nélkül.
– A Főtáv Zrt. viszont ettől függetlenül is olcsóbbá és környezetkímélőbbé tehetné a szolgáltatását, ha bekapcsolna a rendszerébe megújuló energiaforrásokat.
– Ezzel kapcsolatban örömhírrel szolgálhatok. A XVII. kerületben még az ősszel indul egy tender, amellyel megvalósíthatunk egy geotermikusenergia-hasznosító üzemet, és ezt bekapcsoljuk a távhőszolgáltatás rendszerébe. A geotermális energia hasznosítása nem olcsó, hiszen akár egy épület fűtéséhez is legalább ötven darab 150-170 méteres furatot kell létrehozni, vagy nagy szerencsével találni kell egy hőforrást.
Más megújuló energiaforrás bekapcsolására is törekszünk, a távhőrendszerre egy főként faaprítékot hasznosító biomassza-erőművel is szeretnénk kapcsolódni. Azt is tudni kell azonban, hogy hulladékégetésből már ma is származik megújulónak számító energia, amely a távhőrendszerbe kerül. Az alternatív technológiát azonban jól kell megválasztani, mert ellenkező esetben nem olcsóbb, hanem drágább lenne a távhő a fogyasztóknak. A megújulókat tehát be kell építeni a rendszerbe, de ezt gazdaságosan kell tennünk, különben fordítva ülünk fel a lóra.
– A geotermikus üzem vagy a biomassza-erőmű megépítése szintén sok pénzbe kerül. Miből lesz erre forrása a Főtáv Zrt.-nek, és honnan tudják, hogy ez gazdaságos, kifizetődő lesz majd?
– Az tény, hogy olyan geotermikus erőmű, amilyet tervezünk, még nem létesült Budapesten. Ez tehát egy referenciaüzem is lesz, a gyakorlatban derül ki, hogy valóban gazdaságos-e, de a szakemberek ezzel biztatnak bennünket.
– A biomassza-erőmű biztos, hogy kifizetődő lesz, hiszen egy kapcsolt energiát előállító üzemet építünk, amely távhőt és áramot is termel, hetven-nyolcvan százalékos hatásfokkal. A klímabarát fejlesztéseinket pedig a szén-dioxid-kibocsátási kvótáink eladása révén befolyt összegekből fedezzük. Alapvető célunk a megújuló energia bekapcsolása a távhőszolgáltatásba, hiszen a távhő létjogosultsága abból is adódik, hogy olyan tüzelőanyagokat használhat fel, amelyek nem környezetszennyezők.

Még olcsóbb lesz a távhő. Szeptembertől Budapesten átlagosan 7,8-8,8 százalékkal csökken a lakossági fogyasztóknak a távhőszolgáltatás díja, a nem lakossági fogyasztóké 7,2-8,7 százalékkal – közölte nemrég a Főtáv Zrt. A távhő árszerkezetén belül a hő díja 70 százalékról 65-re mérséklődik, emiatt az alapdíj aránya 30 százalékról 35-re nő. Ám az arányok az idén még változnak, mivel novemberben a Főtáv kezdeményezi az alapdíj lefaragását is. A mostani díjmódosítás egy átlagos – 52 négyzetméteres – lakás esetében éves szinten 19366 forint költségmegtakarítást hozhat a fogyasztónak. Így az áfacsökkentéssel együtt évente csaknem 24 ezer forinttal zsugorodik a háztartások kiadása.