Moziünnep felhős éggel

A legdrágább jegy 550 forint – mától vasárnapig negyvenegy város kilencvennyolc mozijába ennyiért lehet beülni több mint kétszáz filmre. Már a hatodik Moziünnepet rendezik meg hazánkban, ami nemcsak a mozirajongók öröméről, de a filmszakma reményeiről is szól. S bár idén az év első felében nőtt a filmnézők száma, az art mozik továbbra sincsenek könnyű helyzetben.

Nyári kasszasikerek, új magyar alkotások, koncert, kalandjáték – lehet szemezgetni a Moziünnep idei kínálatából. Minden bizonnyal sokan beülnek majd – és nem csak a főszereplő Penélope Cruz kedvéért – Pedro Almodóvar legújabb filmjére, a Megtört ölelésekre, amelyet éppúgy premier előtt vetítenek, mint a Pippa Lee négy élete című lélektani drámát. Premier előtt fut majd a Családban marad című izlandi film, a romantikus orosz dráma, az Admirális és A csúf igazság című vígjáték is.
A Moziünnepen az elmúlt három évben összesen 1,4 millió jegy kelt el. Évente ebben a négy napban a mozik látogatottsága hozzávetőlegesen háromszorosa egy szokásos, teljes heti nézőszámnak, ami a válságos időkben a filmszakma reményeit is táplálja: az elmúlt években, akár Európa több országában, Magyarországon is folyamatosan csökkent a moziba járók száma. A tendencia most megfordulni látszik: a Nemzeti Filmiroda statisztikáiból és az Európai Audiovizuális Figyelő Intézet jelentéséből kiderül, idén az év első felében a hazai mozik látogatottsága mintegy 6,5 százalékkal nőtt, míg a jegybevételek növekedése 15 százalékos az előző év azonos időszakához képest. És ha azt vesszük figyelembe, hogy a 4,8 milliós nézőszám júliusban további 1,26 millióval bővült, könynyen gondolhatnánk, a gazdasági válság ellenére a magyar mozik virágzanak. Ami pedig Európát illeti: Németországban 65 millió nézővel hasonló növekedés volt tapasztalható, Spanyolországban 7,9 százalékos volt a növekedés 52 millió nézővel, míg az Egyesült Királyságban 14,5 százalékos, mintegy 83,5 millió nézővel.
– A növekedés a nagy sikerfilmeknek, valamint a háromdimenziós mozik térnyerésének köszönhető, a magyar art mozik közönsége ugyanakkor továbbra is fogyatkozik – mondta el lapunknak Port Ferenc, a Budapest Film elnök-vezérigazgatója. – Utóbbi jelenség összefügg a filmjogdíjak drágulásával és a forgalmazási támogatás korábbi csökkentésével is. A Budapest Film Kft. mint filmforgalmazó évente már csak 20-25 film bemutatására tud vállalkozni a korábbi 40-45 helyett. – Port Ferenc lapunknak elmondta, a filmforgalmazó cég 75 százalékát megvette egy megnevezni nem kívánt befektető, jelenleg a szerződéskötés van folyamatban. Ugyanakkor a mozikat üzemeltető Budapest Film Zrt. sikeresen túladott a Bem mozin, már csak a fővárosi önkormányzat gazdasági bizottságának kell jóváhagyni a szerződést. A vevő nem járult hozzá, hogy kilétét felfedjék, így nem lehet tudni, a Bem a jövőben mozi maradhat-e. Meglehet, hogy a százegy éve mozinak épült Bem ugyanúgy eltűnik a mozitörténet lapjairól, mint a hasonlóan nagy múltú Alkotás vagy Ugocsa mozi. Annyi bizonyos: az Európa és a Hunnia mozi most nem kelt el, ezért a Budapest Film újabb pályázatot fog meghirdetni.
A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) normatív forgalmazási támogatása 2006-ban 363 millió forint volt, 2007-ben – amikor kiderült, a kormányzati ígéret a magyar filmszakma támogatásának jelentős emeléséről csak ígéret marad – csökkent 256 millióra. – A további években ez az összeg nem csökkent, ugyanakkor a forgalmazási támogatás és a mozik látogatószáma között nincs egyenes arányosság – vélte Bakonyi Veronika, az MMK Filmterjesztési Szakkollégiumának elnöke. – Az art mozikban a filmfelhozatal sokkal erősebb volt két-három éve, és újabban művészfilmeket vetítenek a multiplexek kistermei, ez is befolyásolhatja az art mozikban a látogatók csökkenését. Ugyanakkor elmaradtak a nagy nézettséget hozó magyar filmek.
Egyes filmforgalmazók szerint az MMK-nál és a Nemzeti Kulturális Alapnál inkább a filmgyártók élveznek előnyt a támogatások elosztásánál, de nem csak ennek a levét isszák meg a kisebb filmszínházak: a magas általános forgalmi adó, az idén még fizetendő kulturális járulék is nehezíti a dolgukat.
Az elmúlt időszakban a népszerű zsánerfilmek száma is csökkent a magyar mozikban. – Ez a forgatókönyvírók korábbi sztrájkjának lehet köszönhető, egyszerűen kevesebb film készült – vélte a UIP-Duna filmforgalmazó vezetője, Bálint Péter. – Az elkövetkezendő két évben sok filmet fogunk bemutatni, de annyi bizonyos, a független filmeknek egyre nehezebb lesz bekerülni a magyar mozikba. – Bálint Péter szerint a mozizás manapság már nem a legdrágább mulatságok közé tartozik.