Mindkét fél megteheti, hogy csak a szépre emlékezik. Igaz, ehhez nekünk valamivel mélyebbre kell merülnünk: a győztes világbajnoki elődöntőhöz (5-1) 1938-ig, a szintén diadalmas olimpiai elődöntőhöz (6-0) 1952-ig. Az 1995-ben, Halmai Gábor 2. percben elért góljával kicsikart 1-0-t azért idézzük szívesen, mert válogatottunk legutóbb ekkor múlt felül tétmérkőzésen (Eb-selejtezőn) a világ élvonalába tartozó ellenfelet. Nem tegnap volt, úgyhogy nekünk már döntetlenekből és vereségekből is meg kell próbálnunk erőt meríteni. A 2002. októberi, idegenbeli 1-1-ből és a tavaly ősszel elszenvedett 1-2-ből egyébként lehet is. Utóbbi mérkőzés, a holnaputáni „odavágója” már sejtette, hogy nem olyan rendíthetetlen ez a svéd alakulat, és a hat vb-selejtezőn produkált 2 győzelem, 3 döntetlen és 1 vereség, azaz 9 pont – néggyel kevesebb, mint a magyar termés – e meggyőződést tovább erősítette.
A dánok júniusi, stockholmi
1-0-s sikere pedig már fenn, a messzi északon is délies indulatokat gerjesztett, a svédeknek ezért Budapesten kevés a szalonremi; sajnos hozzá kell tennünk, hogy a harmadik évezredben amúgy is nyerni járnak ide. 2003-ban 2-1-re kerekedtek felül, legutóbb, 2005-ben 1-0-ra, Ibrahimovicnak az utolsó percben, „nulla szögből” eleresztett löketével. Ez majdnem akkora traumát jelentett számunkra, mint ama bizonyos, 1973-as 3-3, ami miatt lemaradtunk az 1974-es vb-ről, de ez már történelem.
Henrik Larsson is az, méghozzá velünk élő, de szerencsénkre ezúttal sérült. Hiányában a Barcelonában is góllal bemutatkozott Ibra kaphatja a csapatkapitányi karszalagot, az pedig, hogy tőle várják a gólokat is, senkinek nem újdonság. Bár lehet, hogy hiába. Tegnapi hír ugyanis, hogy a klasszis a Gijon elleni bajnokin térdsérülést szenvedett, és kérdésessé vált a játéka.
Tanácsos lesz figyelnünk a nálunk kevésbé ismert Marcus Bergre is, aki a kora nyári U21-es Eb-n a gólkirályi cím mellett a legjobb játékosnak járó díjat is elvitte, mindezért bónuszként ráadásul kapott egy hamburgi szerződést. Rasmus Elmről jóval közvetlenebb benyomásaink lehetnek, hiszen a Kalmar–DVSC BL-selejtezőn az ellenfél legkreatívabb futballistája volt, ráadásul kétszer be is talált a debreceni kapuba. A BL-főtáblán mégsem parádézhat, néhány honfitársával ellentétben; Olof Mellberg az Olimpiakosszal, Kim Källström a Lyonnal, Ibrahimovic természetesen a Barcával érdekelt a legrangosabb kontinentális kupában, Dzsudzsák Balázs pedig két eindhoveni társát, a rutinos kapus Andreas Isakssont és a PSV mecscsei alapján nem szupersztár benyomását keltő Ola Toivonent ismerheti testközelből.
Az átlagos futballbarát további veretes nevek után hiába kutatna, ezért is keltett némi felzúdulást Svédországban, hogy Lars Lagerbäck szövetségi kapitány kihagyta Christian Wilhelmssont, a közelmúltban még az AS Romában futkározó szélsőt. „Nem elég jó” – szólt a pökhendi indoklás, mire az ellentábor rávágta: a válogatott pozíciója sem az. Persze nem is menthetetlen, mert a hátralévő négy találkozón Albánia fogadása és a máltai vendégfellépés hat pontot ígér, de egy budapesti döntetlennel ez még mindig csak hét, és az eddigi kilenc mellé az sem életbiztosítás.
Svédország eddigi hat mérkőzéséből hármat is 0-0-ra adott, erre szombaton is mutatkozik némi esély. Azért ha a 90. percben Zlatan Ibrahimovic feltűnne az alapvonal környékén, komplett védelmünk jól teszi, ha gúlát épít a rövid kapufánál.
Mészáros a keretben. Erwin Koeman, a magyar válogatott szövetségi kapitánya behívta a keretbe Mészáros Norbertet, a Debrecen hátvédjét. A védő, aki eddig egyetlen alkalommal sem szerepelt a válogatottban, már elutazott Telkibe, a csapat edzőtáborába.
Farkasriadó Tirolban – elpusztult egy szarvasmarha
