Nem védett tanú segített a rendőröknek?

Cáfolja a rendőrség, hogy védett tanú vallomása alapján jutott a romák elleni gyilkosságok feltételezett elkövetőinek nyomára. A gyanúsítottak között van Koszovót megjárt katona, tóratekercset égető szélsőséges, családapa és egy zenész is. Különös, hogy bár a korábbi tarnabodi támadás után három roma férfit őrizetbe vettek, s egyikük beismerő vallomást is tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda mégis a Debrecenben elfogott csoport számlájára írja azt a lövöldözést is.

Megszólalt a Perényi 1 pultosa
Augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka két órakor rontottak be a kommandósok a Perényi 1 bárba – elevenítette fel a történteket a szórakozóhely pultosa. – Szerencsétlenségemre K. Árpád – aki a klub egyik bérlője volt – éppen mellettem állt, a pultban tartották ugyanis az ásványvizet, amit esténként fogyasztottak. Amikor ránk parancsoltak, hogy mindenki feküdjön a földre, én hirtelen le sem buktam, mert nem is hallottam, hogy mit mondanak. Az én kezemet is megbilincselték. Értetlenül néztem, megkérdeztem, miért bilincseltek meg, erre az egyik intézkedő rendőr azt mondta: nem magukkal van bajunk, életellenes bűncselekményben nyomozunk. Ezt követően még mindig hátrabilincselt kézzel Budapestre, az Aradi utcába szállítottak. A rendőrök arra voltak kíváncsiak, mióta ismerem a gyanúsítottakat, én elmondtam, hogy K. Istvánt, aki a Perényi 1-ben biztonsági őrként dolgozott, régen ismerem, ugyanis előző munkahelyemen, ahol én üzemeltettem a sörözőt és a felette lévő panziót, István szakácsként dolgozott. Rajta keresztül ismertem a bátyját, Árpádot. Közelebbről csak itt, a Perényi 1-ben ismerkedtem meg vele, amikor ide szakképzett pultost kerestek.
Cs. Istvánt is csak felszínesen ismertem, P. Zsoltról pedig csak gyanítom, ő lehetett az a Dezső néven ismert kidobóember, aki a hozzánk tartozó, ám az emeleten lévő karaokebárban dolgozott. Egyikőjükről sem tudtam volna elképzelni, hogy gyilkosok. Amikor az újságokból megtudtam, hogy ott találták meg a munkahelyemen azokat a fegyvereket, amelyekkel állítólag megölték a romákat, megrémültem, mert felötlött bennem, mi lett volna, ha bármikor meglátok valamit, és emiatt bajba kerülök – fogalmazott. (D. M.)

Nem tett eddig vallomást az a négy férfi, akit péntekre virradóra vittek el bilincsben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) terrorelhárító szolgálatának kommandósai egy debreceni szórakozóhelyről. Az NNI Aradi utcai fogdájában tartott gyanúsítottakat minden bizonnyal különböző módszerekkel igyekeznek szóra bírni a nyomozók.
– A gyanúsítottakat ilyenkor megpróbálják arról meggyőzni a rendőrök, hogy ha beszélnek, hamarabb tisztázódhat a helyzetük – mondta a Magyar Nemzetnek egy neve elhallgatását kérő informátor. Lapunk úgy értesült, hogy ilyen esetekben a kihallgatást irányító nyomozó először a barátairól, az érdeklődési köréről kérdezi a gyanúsítottat, majd a meglévő bizonyítékokra tereli a szót. Ebben az ügyben kocsikról, fegyverekről eshet szó, továbbá olyan lőszermaradványokról, amelyeken DNS-nyomokat rögzítettek a szakértők.
*
Az ügy felderítésében információink szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tevékenyen részt vett, technikai eszközeit az őrizetbe vétel előtti időszakban maximálisan kihasználta, így a mobiltelefonok cellainformációi kiértékelésének kulcsfontosságú szerep jutott. A Blikk információi szerint a négyfős csapat Kislétán követett el hibát, amely alapján a nyomozók – az FBI-tól kapott elemzőszoftver segítségével – eljutottak egy debreceni szórakozóhelyig, ahol kidobóként dolgoztak a gyanúsítottak. Egyikük itt használta többször azt a mobiltelefont, amelyikkel több támadás idején is telefonált.
– Minden mobiltelefonnak van egy rá jellemző kódja, amit híváskezdeményezéskor és -fogadáskor továbbít az adott átjátszóállomásra. Ez pedig a telefonközpontok segítségével nyomon követhető – mondta el lapunknak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a támadások helyszínén ugyanazok a cellainformációk jelentek meg, ami segíthette a rendőröket abban, hogy a gyanúsítottak nyomára bukkanjanak. Szerinte a gyanúsítottak megtörése sok időt vehet igénybe, ha azonban megdönthetetlen bizonyítékokat tárnak eléjük – például DNS-vizsgálat –, akkor felesleges a további tagadás. A biztonságpolitikai szakértő szerint a DNS-elemzés minimum pár órát, maximálisan két-három napot vehet igénybe. A fegyverszakértői vélemény elkészítése három-négy napig tarthat.
Felröppentek olyan hírek is, melyek szerint a rendőrök munkáját egy védett tanú segítette. A Blikk úgy tudja: civil ruhás nyomozók már másfél hete információkat gyűjtöttek a Perényi 1 nevű klubban, ahol egy védelmet kérő tanú több dolgot elárult, többek között azt is, hogy a fegyvereket a szórakozóhely faburkolata mögé rejtették. Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója határozottan cáfolta a Blikk értesülését. Mint mondta, a százmilliós nyomravezetői díj a rendőrségnél van.
A debreceniek szerint a Perényi 1 klubban nem sok cigány fordult meg működése óta. A négy gyanúsított mindegyike azonban ezen a szórakozóhelyen dolgozott vagy mulatott. A Hajdú-bihari Napló megszólaltatta a péntek hajnali debreceni rajtaütés egyik szemtanúját. – Máig nem térek magamhoz a történtek után, és ha mondják, sosem hiszem el róluk; viszont az arcukon olyan sokat jelentő belenyugvás ült, amikor a kommandósok megjelentek, hogy azt kell hinnem, pontosan tudták, miért jöttek értük – mondta a nyilatkozó.
A csoport tagjai közül csak K. Istvánnak, a másodrendű vádlottnak van priusza. – Nem értem, hogy a rendőrség miért nem figyelte folyamatosan K. Istvánt, hiszen 1995-ben részt vett a debreceni zsinagóga tóratekercseinek felgyújtásában – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő informátor, aki szerint a nyomozók tudtak a Keleti Arcvonal nevű szélsőséges szervezetről, amelynek K. István is tagja volt. (A szervezetet 1995-ben a Független Kisgazdapárt debreceni székházába jegyezték be. Az MTI információi szerint K. István is gyanúsított volt az ügyben, de bizonyítékok hiányában még a bírósági eljárás előtt megszüntették ellene az eljárást.) K. István védelmét Budaházi János ügyvéd látja el, aki elmondta, lehetséges, hogy védence hamarosan vallomást tesz. A védő arra a kérdésre, hogy fegyvert találhattak-e védencénél, nem nyilatkozott. A gyilkosságok elkövetését K. István testvére, K. Árpád is tagadta. A negyvenkét éves családapáról még közeli ismerősei sem feltételezték, hogy emberölésre képes. K. Árpád védője, Ruzsbaczky Nóra úgy tájékoztatott, hogy ügyfele egyetlen szélsőséges csoportnak sem tagja. – Védencemet emberöléssel gyanúsítják, de a gyanúsítás tárgyát nem kívánom pontosítani – fogalmazott. A harmincéves P. Zsolt is a gyanúsítottak között van, az ő lakásán sem térképeket, sem fegyvert nem találtak a nyomozók.
– Egyrendbeli, több emberen elkövetett emberölés kísérletével gyanúsítja a rendőrség P. Zsoltot – közölte lapunkkal Lőrincz Márton ügyvéd, aki elmondta, hogy védence még nem tett érdemi vallomást, de tagadja a bűncselekmények elkövetését. Az ügyvéd azt állította, P. Zsolt nem vall rasszista nézeteket, s tudomása szerint egyetlen szélsőséges szervezetnek sem tagja.
Cs. István képviselőjét is megkerestük, ő azonban egyetlen kérdésre sem kívánt válaszolni. Cs. István a debreceni gépesített lövész- zászlóaljnál szolgált szerződéses katonaként, és sofőr volt a Magyar Honvédség koszovói missziójában – értesült lapunk. A honvédségtől állítólag 2008-ban szerelt le, gond a szolgálat alatt nem volt vele. Az MTI úgy tudja, szenvedélyes motorosként ismerik, s ő lehetett az, aki a támadások előtt motorjával felmérte a terepet. Sógora a hírek szerint rendőr.
A délszláv KFOR-misszióban egyébként a szerződéses lövészek járőrözési feladatokat is végrehajtanak, általában értenek a terepjárók vezetéséhez, és szükség szerint részt vehetnek rajtaütésekben, úgynevezett direct action feladatokban is. A fiatalember egyik ismerőse – aki gyermekkora óta jó kapcsolatot ápolt vele – a Népszabadság online-nak azt mondta: Cs. Istvánt rendes embernek ismerte, akiről nem feltételezhető, hogy sorozatgyilkosságban venne részt. A gyermekkori jó barát szerint Cs. Istvánról kamaszkorától kezdve közismert volt a környezetében, hogy gyűlöli a romákat.
Az MTI úgy tudja, a múlt hét csütörtöki, debreceni rendőrségi akciókkal szinte egy időben Püspökladányban is tartottak házkutatást egy lakóépületben. A helyszínen elmondták, hogy egy püspökladányi, közismerten romaellenes fiatalember lakcímén kutakodtak a rendőrök. Meg nem erősített információk szerint arról a fiatalemberről van szó, akit debreceni barátnője lakásáról állított elő és tanúként hallgatott ki a rendőrség.
A gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozásnak van egy furcsa momentuma: a sorból több szempontból kilógó tarnabodi támadás körülményei. A település szélén tavaly szeptemberben pisztollyal lőttek be négy házba, a lövöldözésben senki nem sérült meg. Az NNI akkor úgy nyilatkozott, hogy a fegyvereket korábban is használhatták a romákat ért támadásokkor, s ezt a hatóság a későbbi bűncselekményeknél sem zárta ki. A lövöldözés után őrizetbe vettek három cigány származású férfit, akiket annak elkövetésével gyanúsítottak. Lapunknak Petőfi Attila ezt most azzal pontosította: a vizsgálatot végző szakértők bizonyítékokat találtak ellenük, sőt, egyikük beismerő vallomást is tett. Érdekes, hogy az NNI ennek ellenére már úgy tartja, hogy Tarnabodon is a Debrecenben őrizetbe vett csoport járt.