Nyolc százalékra vágták a kamatot

Fél százalékpontos csökkentéssel nyolc százalékra mérsékelte az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa, folytatva a múlt hónapban megkezdett kamatvágást. Kérdés, hogy a könnyítésből mennyit és mikortól éreznek a banki hitelesek, hiszen a forinthitelek terhei még júliusban is 15–30 százalék között mozogtak. A jegybank szerint idén és jövőre összesen 7,6 százalékkal zuhan a magyar gazdaság teljesítménye, növekedés csak 2011-re várható.

Folytatta az alapkamat csökkentését tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely ötven bázisponttal 8 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. A mostani lazítást hasonló tényezők tették lehetővé, mint az egy hónappal korábbi lépést, amikor a jegybank egy százalékkal csökkentette az alapkamatot. Az enyhítés legfőbb oka a kedvező nemzetközi befektetői hangulat, amely a kockázatosabbnak ítélt országokat, így hazánkat is érinti. A forint viszonylagos stabilitása ugyancsak a kamatvágás mellett szólt, ahogyan a júliusi inflációs adatok, amelyek a vártnál alacsonyabb pénzromlási ütemet jeleztek.
A döntést ismertető Simor András jegybankelnök tegnap rámutatott: a könnyítést szükségessé tette a gazdaság helyzete, hiszen a második negyedévben 7,6 százalékos volt a gazdaság zsugorodása, a kamatvágás lehetőségét pedig a nemzetközi pénzpiacok javuló hangulata teremtette meg. A jegybank vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nagyon bizonytalan a pénzpiacok helyzete, ezért kiszámítható kamatpolitikára van szükség. További kockázati tényezőként említette a költségvetési hiánycélok elérését, mivel egyelőre nem látható, hogyan tudja majd tartani a kabinet a nemzetközi hitelintézetek felé tett, a költségvetésre vonatkozó vállalásait.
A kamatcsökkentés a gazdaság fellendülésének kedvez, ám még a júliusi adatok is azt mutatják, hogy a hazai bankok óriási késéssel és nagyon szerény mértékben érzékeltetik hitelkamataikon a jegybanki könnyítést. A lakáscélú forinthitelek teljes hiteldíjmutatója 15 százalék, a személyi forinthiteleké pedig 30 százalék körül alakultak a jegybank friss kimutatásai szerint.
Az elemzői kar, amelynek nagy többsége félszázalékos kamatvágást várt a tegnapi üléstől, most arra számít, hogy nem ér véget az enyhítés, és év végéig további csökkentés várható. A lazítás mértéke a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint elsősorban a nemzetközi folyamatoktól, illetve a forint árfolyamának alakulásától függ, de fontos szempontként szerepel majd az infláció és a gazdasági visszaesés alakulása is. Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint ha a forint árfolyama a következő hónapokban 265–270 forintos euró-árfolyamsáv körül tud stabilizálódni, akkor év végéig minden bizonnyal újabb lazítást hajt végre az MNB. Amennyiben azonban a nemzetközi hangulatban újabb romlás következik be, akkor leállhat vagy lassulhat a kamatcsökkentési sorozat – húzta alá Németh, aki szerint a kockázatvállalásban a következő hónapokban visszaesésre lehet számítani, ezért decemberig a jegybank mindössze 50 bázisponttal tudja csökkenteni az irányadó rátát.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Kondrát Zsolt, az MKB elemzője, aki szerint a befektetői hangulat újabb romlása esetén a forint megint gyengülhet. Ebben az esetben hosszabb szünet is következhet a következő kamatvágásig – húzta alá az elemző, aki úgy látja: a jegybanknak az inflációs veszélyekre is figyelnie kell, év végére ugyanis 7,1 százalékra kúszhat fel a pénzromlás üteme. A kockázatok ellenére Kondrát arra számít, hogy az MNB idén decemberre hét százalékra, jövő év végére pedig hat százalékra tudja mérsékelni az alapkamatot.
Mindeközben az MNB új előrejelzést adott ki a gazdaság teljesítményére és az infláció alakulására vonatkozóan. Eszerint idén 6,7 százalékkal zsugorodik a gazdaság, míg jövőre további 0,9 százalékkal lesz kisebb a teljesítmény. Fellendülésre 2011-ig kell várni, akkor 3,4 százalékkal bővülhet a gazdaság a jegybank szakemberei szerint. A mostani előrejelzés megegyezik a májusban kiadott prognózis számaival. Nincs érdemi változás az infláció tekintetében sem. Az MNB most úgy látja, idén átlagosan 4,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedésre kell számítanunk, jövőre 4,1 százalékos, 2011-ben pedig 2,1 százalékos lesz a pénzromlás üteme. A döntés hírére érdemben nem változott a forint árfolyama a reggeli szinthez képest, így továbbra is a 267–268-as sávban mozgott.

Csehország emel – két százalékra. A magas cseh államháztartási deficit miatt véget érhet a hagyományosan alacsony jegybanki alapkamat-gyakorlat, és ingatagabbá válhat a nemzeti valuta árfolyama – nyilatkozta tegnap Miroslav Singer, a cseh jegybank egyik alelnöke. Csehországban az alapkamat másfél százalék, amely a legalacsonyabb Közép-Európában, mert a cseh pénzügypolitika fékezni akarta a korona felértékelődését. A térségben a korona árfolyama alakult a legjobban az idei év eddigi szakaszában, több mint öt százalékkal erősödött az euróhoz képest.