A kötet egész gondolatmenete, a hangsúlyok elhelyezése és fontos egyedi részletei sajnos alkalmasak arra, hogy szélsőséges erők a maguk hasznára fordítsák a magyar közoktatásnak a közgondolkodást formáló erejét. Néhány évvel ezelőtt ezt biztosan nem láttuk volna így, a mögöttünk levő hónapok eseményei azonban eddig ártatlannak tűnő ideológiai elemekre hívták a figyelmünket. Ilyen közkeletű ideológiai elem Nagy-Magyarország grafikai képe. Nekünk már egyáltalán nem tűnik szélsőséges jelképnek. Jól tudjuk azonban, hogy mások ezzel másként vannak. Hazánk nemzetközi megítélését igencsak árnyalja ennek a szimbólumnak az elterjedt használata – áll a Dalit.hu internetes oldalon található írásban, amelyet többségében a balliberális holdudvarhoz tartozó emberek (Bodori Katalin, Derdák Tibor, Haraszti György, Kalányos László, Köves Slomó, Orsós János, Raj Tamás, Ungár Klára, Várkonyi Ágnes) írtak alá.
A történelmi atlasz ábrázolásmódját az aláírók összefüggésbe hozzák a revizionizmussal. Azt is kifogásolják, hogy kiadvány nem ábrázolja kellőképpen a térképeken a holokausztot, a zsidóság és a cigányság történelmi szerepét, továbbá területi elhelyezkedését. A szerzők különösen kifogásolják, hogy az atlasz szerkesztői felhívják a figyelmet arra: a második világháború magyarországi zsidó áldozatainak számát illetően csak becslések vannak. Néhány sorral lejjebb pedig azt teszik szóvá, hogy az atlasz túl részletes, és névvel említ zsidó áldozatokat. A balliberális értelmiségiek azt sejtetik, hogy az atlasz szerkesztői ezt valamilyen sanda okból tették: „A holokausztról sem magyar, sem európai térkép nincs. Ezen az Emberveszteségek térképen azonban valami oknál fogva nevesítve vannak a zsidó áldozatok. (…) Miért kell őket külön kiemelni? Miért fontosabbak ők, mint a nem zsidó áldozatok? Érdekes: a keresztények nincsenek így kiemelve. Hmm, ezek a zsidók nagyon exponálják magukat…”
Hidas Gábor, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. szakreferense értetlenül áll a cégük kiadványa elleni támadás előtt. Lapunknak elmondta, számos olyan történelmi esemény van, amely térképen egészen egyszerűen nem jeleníthető meg. Mint kiemelte, a történelmi atlasz kiegészíti, és nem helyettesíti a tankönyveket.
– Sok dolgot, például filozófiai eszmerendszereket sem lehet bemutatni térképen. Az atlaszban ráadásul külön kérjük, hogy bármilyen észrevétellel forduljanak a kiadóhoz. A kifogások megfogalmazói ezt viszont nem tették meg, csak a sajtón keresztül szembesültünk a kritikákkal – mondta Hidas.
A történelmi atlasz hét éve van forgalomban, azóta több frissítésen is átesett. A Hiller István által vezetett oktatási tárca 2007-ben újabb öt évre meghosszabbította a kiadvány akkreditációját. Mindezek tükrében Hidas Gábor nem érti, hogy miért éppen most támadták meg az atlasz tartalmát, hiszen nem valószínű, hogy a kifogással élők most először vették kézbe azt.
Kellogg fontos üzenetet vitt Zelenszkijnek
