Még nem kapott ilyen kemény kritikát az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) vagyonkezelő szervezet – így értékelte az ÁSZ tavalyi évet vizsgáló jelentését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Legalábbis ez derült ki az MNV lapunk birtokába került válasziratából – amelynek terjedelme csaknem megegyezik a számvevők által készített beszámoló 45 oldalával.
Az ÁSZ elsősorban azt kifogásolta, hogy a MNV-nek az elmúlt évben nem volt (a mai napig nincs) a kormány által is elfogadott középtávú stratégiája, így 2008-ban a döntéshozó szerv, vagyis a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) által hozott 838 határozat „nem átgondolt koncepció mentén” született. A vagyontanács szerint ugyanakkor volt stratégiájuk – ezt tavaly júliusban be is mutatták –, ami nem került a kormány elé, ők ezt használták a döntések meghozatalakor. Az MNV válaszanyaga általánosítva kifejti, hogy az „ÁSZ öszszefoglalója és a részletes jelentése között több ellentmondás található”. Mint írják, az összefoglaló részben található „nem teljesült” vagy „nem felelt meg” tartalmú kijelentésekről a részletes jelentésben leírt helyzetfeltárás után több esetben kiderült, hogy a hiányosság nem az MNV szabálytalan működéséből vezethető le, hanem olyan külső okokból, amelyre sok esetben a vagyonkezelőnek nincs ráhatása.
Az ÁSZ megállapította, hogy a 2008-ban meghozott NVT-határozatok összességükben nem voltak célszerűek, mert az ügyek egyes csoportjai „a vagyontörvény céljaitól elszakadó szándékot tükröztek”. Az MNV-irat szerint a vagyonkezelő ezt az állítást „szinte minden konkrét ügyben cáfolni tudja”.
Ilyen például az erdőgazdálkodási társaságok egységes számviteli és vezetői információs rendszerének kialakítására vonatkozó döntés, amely az MNV szerint a vagyontörvényben megfogalmazott célokat szolgálta. Bár az ÁSZ-jelentés hiányolta a határozat mögül a koncepciót, az MNV közlése alapján ezt a kormány határozta meg. A számvevők a víziközmű-összevonások ügyével kapcsolatban is fogalmaztak meg kifogásokat. Az ÁSZ szerint ezen társaságok esetében az, hogy az MNV vagyonkezelési szerződéssel közvetett tulajdonosa lenne egyes közműveknek, kockázatot jelentene a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása szempontjából, ráadásul a megkötött vagyonkezelési szerződés feltételrendszere ellentétes a vízgazdálkodásról szóló törvény előírásaival. A vagyonkezelőnél azonban ezen pontokkal sem értenek egyet, mivel úgy látják, a szerződések nem hoznának létre közvetett tulajdonlást, a vagyonkezelői jogviszonyokban ugyanis a tulajdonosi jogosítványok egy részének korlátozott átengedésére kerülne sor. Az ÁSZ a Malév eladásával kapcsolatban megállapította, hogy nem valósultak meg a kitűzött privatizációs célok, s a technikai társaság – a Malév Vagyonkezelő Kft. – bevonása az értékesítési eljárásba tovább rontotta az átláthatóságot, ezenkívül többletkiadásokat jelentett a vagyonkezelőnek, s színlelt szerződésnek kell tekinteni a vagyonelemek projekttársaságba történt kiszervezését. Az MNV állásfoglalása szerint a várt forgalombővülés és a társaság költségszerkezetének gyors javítása nem hozta meg a várt eredményt, ám ez nem a létrehozott cég tevékenységének átláthatóságával kapcsolatos, hanem a vevői kötelezettségvállalások pénzügyi teljesítésének hiányára vezethető vissza.
Az ÁSZ szerint a termőföld haszonbérbe adására vonatkozó szabályozás csak részben volt szabályszerű, átlátható és eredményes, és nem sikerült szakmai konszenzust kialakítani a haszonbérbe adására vonatkozó szabályozásban. Az MNV ellenérve erre az, hogy a szabályzat közzététele a Magyar Közlönyben megtörtént.
A vagyonkezelői válasszal kapcsolatban az ÁSZ-nál lapunkkal csak annyit közöltek: az MNV gazdálkodásáról szóló beszámolót hivatalosan szeptember 2-án hozzák nyilvánosságra. Értesüléseink alapján azonban az ÁSZ még ezen időpont előtt kiveszi az NVT-re „terhelő” megállapításait a jelentésből, ám az MNV-re vonatkozókat benne hagyja.
Sebestyén József
Menczer Tamás: Magyar Péter Zelenszkij mellett áll, nem a magyar áldozat családja mellett + videó
