Városi sétát szerveztek a napokban, amely Budapest szívéből indult a BP Városfejlesztési Műhely (BP Műhely) szervezésében. A nagy érdeklődésre való tekintettel a résztvevők két turnusban indulhattak útnak, hogy megismerjék Budapest belvárosának kevésbé ismert történeteit és rejtett értékeit – áll a BP Műhely közleményében.
A sétát Heil Kristóf Mihály történész és Kovács Tamás színművész vezették, akik nemcsak történelmi érdekességekkel, hanem irodalmi idézetekkel és korabeli sajtómegjelenésekkel is színesítették az élményt. A séta a Kálvin térről, a régi Kecskeméti kaputól indult. Régen itt hagyta el a városfalat az egyre nagyobb ütemben növekedő város. Innen a csoport a Nemzeti Múzeum felé vette az irányt, mely nemcsak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye, hanem a magyar nemzettudat szimbóluma is.
A múzeum előtti lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, ami azóta is történelmi jelentőségű eseményként él a köztudatban, de a múzeum és a körülötte kialakított Palotanegyed nagyban hozzájárult a kerület fejlődéséhez is.
A Bródy Sándor utca a századforduló hangulatát őrzi. Itt található az első országgyűlés számára – mindösszesen három hónap alatt – épített ház is. A séta a patinás Wenckheim-palota irányába folyatódott. A sétálók ezután a hangulatos Mikszáth térre érkeztek, ahol egykor a híres írók és újságírók, köztük Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula is gyakran megfordultak. A tér kávézói és árnyas fái ma is irodalmi hangulatot árasztanak.
A Harminckettesek tere katonai és orvosi múltjáról ismert.
A Horváth Mihály tér temploma és szoborcsoportja pedig a környék egyik meghatározó látványossága, a tér a 19. század végi városfejlődés egyik fontos emléke.
A séta következő állomása a Mátyás tér volt, amely az elmúlt években látványos megújuláson ment keresztül: parkosított közösségi térként újra a helyiek egyik kedvenc találkozópontja lett. Végül a Teleki térre érkeztek, ahol a piac és a tér környéke a kerület soknemzetiségű múltját és jelenét tükrözi, egyfajta színes, élő várostörténeti mozaikként.
A Kálvin tértől a Teleki térig vezető séta során az érdeklődők végigkísérhették Józsefváros több mint kétszáz éves történetét, amely során a városrész külvárosi gyökereiből fokozatosan Budapest egyik legsűrűbben beépült, kulturálisan sokszínű kerületévé vált. Az útvonal állomásai – a múzeumok, paloták, terek és piacok – mind más-más korszakot idéztek meg: a nemzeti ébredés időszakát, a polgárosodás fénykorát, a századforduló irodalmi és művészi pezsgését, valamint a 20. század társadalmi átalakulásait.
A séta nem csupán épületeket és utcákat mutatott be, hanem élő kapcsolatot teremtett múlt és jelen között, megmutatva, hogyan formálódott a városszövet az évszázadok során, és hogyan élnek benne ma is a történelem lenyomatai.
A séta célja nemcsak a városi tér újrafelfedezése volt, hanem az is, hogy közelebb hozza egymáshoz a városlakókat és a városi környezet múltját, jelenét. A szervezők bíznak benne, hogy a kezdeményezés hagyományt teremt, és egyre többen kapcsolódnak be a városi tér közös újragondolásába.
Borítókép: Városi séta Józsefvárosban (Fotó: BP Városfejlesztési Műhely)
