Perelik a romák a rendőrséget

Kártérítési pert indít a rendőrség ellen az a három roma fiatalember, akiket csaknem 11 hónapig tartottak előzetesben a tavaly őszi tarnabodi cigányokat ért támadások elkövetésének gyanújával. A debreceni rajtaütés után aztán hirtelen kiderült, nem ők lőttek és dobtak Molotov-koktélokat a négy családi házra.

Szabadon engedtek hétfőn kettőt abból a három cigány férfiból, akik közel egy évig voltak előzetes letartóztatásban a tavaly szeptemberi, Heves megyei tarnabodi lövöldözés után. Harmadik társuknak még le kellett ülnie egy korábbi büntetését, így ő tegnap került szabadlábra. Az eddigi gyanúsítottak tíz-tíz millió forintos kártérítést kérnek, s elvárják a rendőrség bocsánatkérését is – közölte tegnap Magyar Elemér, a férfiak ügyvédje. A fiatalkorú Németh Renátót, továbbá Szabó Adorjánt és Pusoma Jánost a támadás másnapján vették őrizetbe, és több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt helyezték előzetesbe.
Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott az esetről, hogy a romák ellen tanúvallomások, szakértői vélemények szóltak, s egyikük idővel beismerő vallomást is tett. Ezzel együtt az NNI ma már úgy kezeli a dolgot, hogy Tarnabodon is a múlt csütörtökön elfogott debreceni csoport támadott.
A településen tavaly szeptember végén élesfegyverekkel belőttek öt családi házba, és Molotov-koktélokkal megpróbálták felgyújtani azokat. Az egyik lakó szerint legalább tizenöt lövés dördült el, s az egyik épület, egy nyolcvanéves asszony tulajdona leégett, lakhatatlanná vált. A támadásban senki nem sérült meg. A lángokat a lakók oltották el, a tűzoltók kiérkezésükkor már csak parazsat találtak. A faluba öt évvel ezelőtt hajléktalanokat költöztetett be a Máltai Szeretetszolgálat és a szociális tárca, de az attak nem ellenük irányult, a károsultak mindannyian tősgyökeres tarnabodiak voltak. Az Országos Rendőr-főkapitányság és az NNI tegnapi sajtótájékoztatóján Petőfi Attila elmondta: a három roma férfit korábban azért gyanúsították meg a bűncselekménnyel, mert egyiküknél egy tanú lefűrészelt csövű vadászpuskát látott a támadás előtt. Elfogásuk után a nyomozók mindannyiuk kezén és ruházatán lőpornyomokat találtak. Utóbbira Magyar Elemér azzal a magyarázattal szolgált, hogy az bizonyára akkor került rájuk, amikor a kommandósok elfogták őket.
A tarnabodi eset több szempontból is kilógott a sorból, de az NNI a romák elfogása után is a cigányokat ért támadássorozat részeként kezelte az esetet. Petőfi Attila szerint az elkövetés módja, az időpont, a sértetti kör és más körülmények is erre utaltak. A támadás különbözik a többitől abban is, hogy nem romákat ért támadás Tarnabodon, hanem magyarokat. Az akkori első hírek uzsoraügyeket sejtettek a támadás mögött, amit mind a károsultak, mind Pető Zoltán polgármester határozottan cáfolt. A házakban szerény körülmények között éltek a sértettek, akik elmondták, nem voltak haragosaik, s nem tartoztak senkinek. Az eset annyiban hasonlít a többihez, hogy Tarnabodon is a falu szélső házait érte támadás. A nyomozás akkor hamar a romákra terelte a gyanút, a rendőrség többüknél házkutatást tartott az eset után. A cigányok ezen annyira felháborodtak, hogy tizenöten még a kommandósokra is rárontottak, s mivel a nyomozást inzultusnak tartották, később panaszt tettek a megyei rendőr-főkapitányságon és az ügyészségen is.
Az NNI most már a Debrecenben elfogott négy férfit tartja a tarnabodi támadóknak, nem részletezték, miért. Így kérdéses lehet, hogy ha a múlt csütörtökön őrizetbe vett csoport cigányokra vadászott másutt, miért támadtak volna Tarnabodon a magyarokra. A többi támadáshoz képest az eset után kevesebbet hallatták hangjukat a roma jogvédő szervezetek, illetőleg aggályaikat csak az őrizetbe vett három férfi miatt fejezték ki. Magyar Elemér tegnap megkérdőjelezte a magyar bíróságok függetlenségét is, amikor azt állította: a cigány származású vádlottaknál a bírák jóval kevesebb bizonyítékkal is megelégszenek.