Remek és kockázatos választás

Bejött a papírforma: a Magyar Kézilabda-szövetség elnöksége tegnapi ülésén tizenkét igen szavazattal, egy tartózkodással Csoknyai Istvánt nevezte ki a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitányává. Az az egyetlen tartózkodás sem Csoknyai személyének szólt, hanem státusának, hiszen az MKB Veszprém másodedzőjeként ül le a nemzeti együttes kispadjára, ami valószínűleg példa nélküli; és nemcsak a sportág hazai történetében az.

Csoknyai István remek választás. Annak idején gólvágóként szerződött Dunaújvárosból Veszprémbe, ahol nemzetközi szinten is kimagasló védő játékos vált belőle. Százhetvenszeres válogatott, világbajnoki negyedik, olimpiai hetedik és Eb-hatodik helyezett, klubszínekben KEK-győztes, BL-döntős, tizenkétszeres magyar bajnok. Az edzősködést 2005-ben Veszprémben Zdravko Zovko segítőjeként kezdte, Mocsai Lajos mellett folytatta, tavaly ősztől alkotó tagja volt Hajdu János szövetségi kapitány stábjának is. Pályán belüli, majd kívüli karrierje is arra predesztinálta, hogy előbb-utóbb a csúcsra jusson; ez 45 évesen meg is adatott neki.
Csoknyai István ugyanakkor kockázatos választás is. Mégpedig azért, mert főállásban továbbra is az MKB Veszprém másodedzője, tehát éppen az a Mocsai a szakmai főnöke, akit klubja nem engedett el a válogatotthoz, mert megoldhatatlannak ítélte e kétlakiságot. Önmagában egyedi helyzet, hogy valaki másodedzőként kapitánykodjon, ám e sajátos szereposztás ráadásként minden érintettől olyan intelligenciát, empátiát, toleranciát, alkalmazkodóképességet követel, hogy az egy középkori klastrom kerengőjében sokkal inkább elvárható lenne, mint napjaink versenysportjában. E felállás mégis mindaddig kikezdhetetlen, míg itt is, ott is jönnek az eredmények, az igazi tesztet az első kudarc jelenti majd. Kívánjuk, ez minél később következzen el.
A kudarc persze viszonylagos fogalom. A válogatott a januári horvátországi vb-n elért hatodik helyezésével visszaemelte magát a világelitbe, ennek ellenpontjaként a jövő évi ausztriai Eb-n a francia, spanyol, cseh, magyar csoportból még a továbbjutást sem vehetjük készpénznek. Igaz, a távlati cél London, a részvétel kiharcolása a következő olimpián. Csoknyai szerződése is 2012. augusztus 31-ig szól, csakúgy, mint segítőjéé, a Pick-tréner Vladan Maticsé. A „Veszprém–Szeged-tengely” ezzel újra forog, és remélhetőleg egyre előrébb lendíti a csapatot is. Csoknyai is ebben bízik, és szerinte kettős funkciója sem okoz majd különösebb gondokat: „Nagy öröm és nagy megtiszteltetés számomra, hogy ilyen kiváló együttes szövetségi kapitánya lehetek. Kicsit faramucinak tűnhet a helyzet, hogy a Veszprém másodedzőjeként kaptam meg ezt a feladatot, de Mocsai Lajossal komoly eszmecserét folytattunk a témáról, és ő teljes támogatásáról biztosított. Mondhatják, hogy most még
könnyen beszélek, de eddig is évi két hónapot töltöttem a válogatottnál, és akkor minden energiámmal erre a munkára összpontosítottam, ebben ezután sem lesz változás. Veszprémben pedig természetesen továbbra is a Veszprémért dolgozom.”
Az új kapitány a rá jellemző higgadt eltökéltséggel foglalkozik a magyar férfi kézilabdázás egyik momentán legsarkalatosabb ügyével is: vajon spanyol színekbe igazol-e Nagy László, vagy megmarad magyarnak. „Lacit felhívom telefonon, érdeklődöm a terveiről, és megkísérlem meggyőzni arról, hogy maradjon – így Csoknyai. – A válogatott vele vagy nélküle nem ugyanaz a csapat. Különösen mostanában, amikor végre azt játssza, amit tud, amit mindig is vártunk tőle. A horvátországi vb-n is vezéregyéniség volt, nélküle egy világklasszissal lennénk szegényebbek, mindent át kellene értékelnünk.”
Azt pedig nem szeretnénk. Mert jelen állás szerint van egy jó csapatunk, egy jó kapitányunk, és ez csak-csak többet nyom a latban, mint egy kevésbé jó vezetési
modell.

Gondok Zácsikkal. Státusától, azaz profi vagy amatőr voltától függetlenül Zácsik Szandrát a Krim Ljubljanához köti a szerződése, és ha a szlovének a kontraktus kitételeit teljesítik, a Ferencváros csak úgy szerezheti vissza az átlövőt, ha egyezségre jut a ljubljanai klubbal, azaz visszavásárolja – így szól az európai szövetség, az EHF legfrissebb verdiktje. Ami egyúttal meghiúsítja az FTC azon tervét, hogy Zácsikot amatőrként foglalkoztassa. Maglódi Lajos ügyvezető igazgató e fejlemény ismeretében elmondta: a szlovénok egyelőre nem utalták át a 7500 eurós nevelési költségtérítést, de amint ezt megteszik, 30 napon belül kell kiadni Zácsik játékjogát a Ljubljanának. „Folyamatosan egyeztetünk a magyar és az európai szövetséggel, valamint a szlovénokkal. A ljubljanai vezetőkkel a jövő héten találkozunk, és az útra jön velem ügyvéd is” – jelentette ki Maglódi.