Szárazság sújtja a Tisza-holtágat

A teljes kiszáradás fenyegeti a kelet-szlovákiai Nagytárkány melletti védett Tisza-holtágat, számos ritka és védett növény-, valamint állatfaj létét veszélyeztetve. Szakértők szerint emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy az egykori folyómeder vízutánpótlás nélkül maradjon.

Tizenkilenc terület a listán. Magyarország jelentős vizes területeinek többsége nemzetközi és hazai törvényi védelem alatt áll. Hazánk 1979-ben csatlakozott a ramsari egyezményhez, 2000-ben 19 vizes terület szerepelt a listán, amelyek összkiterjedése 149 800 hektár. Ezek között található a Fertő tó egy része, a hortobágyi halastavak, a Kis-Balaton, az Ipoly völgye, a rétszilasi tavak, a Gemenc egy része, a Baradla vagy a Bodrogzug.

Értékes halak százainak kiemelésével próbálták halászok a kiszáradás szélére került nagytárkányi Tisza-holtág állatvilágát megmenteni, miután az elmúlt hónapok csapadékmentes időjárása veszélybe sodorta az ottani élővilágot – adta hírül tegnap a Pozsonyi Új Szó. A lapnak nyilatkozó biológus elmondta, a kiszáradás legfőbb oka az, hogy már két éve nem volt jelentős áradás a térségben, így elmaradt a megszokott vízutánpótlás. Bogoly János kiemelte, noha a halászok mentették a menthetőt, a két folyó közti parcella számos ritka és védett növény-, illetve állatfaj természetes élettere, ezek az egyedek a most kialakult helyzetben rendkívüli veszélybe kerültek.
A 734 hektáros területet 2005-ben vették fel a nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére, a ramsari egyezmény listájára, amely a természetvédelmi egyezmények közül a legrégebbi globális nemzetközi szerződés, 18 ország képviselője írta alá 1971-ben az iráni Ramsar városában. Szlovákiában több mint tíz ramsari terület van, a régióból még a Latorca folyó 4,5 ezer hektáros hullámtere szerepel a listán. Hazánk is számos ilyen vízi területtel dicsekedhet, és szerencsére a jelenlegi határ menti holtág kiszáradása nincs hatással a magyarországi élővilágra. Galyas István, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztályának vezetője lapunknak elmondta, a két ország közti közös Tisza-szakasz mindössze öt kilométer hosszú, a nagytárkányi holtág aggasztó helyzete nem befolyásolja a hazai vizek élővilágát. – A határvízi egyezmény alapján Románián és Ukrajanán kívül állandó kapcsolatban állunk Szlovákiával is, vízgazdálkodási gond esetén az igazgatóságok értesítik a másikat – tudtuk meg az osztályvezetőtől. A legfőbb bajt az jelenti, hogy idén még a legalacsonyabb árvízvédelmi készültség elrendelésére sem volt szükség, elmaradtak a szokásos tavaszi árhullámok is. A hazai védett holtágakat a száraz, csapadékmentes tavasz és nyár ellenére azonban nem fenyegeti hasonló kiszáradás, egyes területeket pedig mesterséges vízutánpótlással is el tudnak látni, bár erre ritkán van szükség.