Trükközés a vasúti fénysorompókkal

Leszerelik a fénysorompókat azokon a baranyai mellékvonalakon, amelyeken két éve megszüntették a vasúti közlekedést, de két berendezést csupán azért hagynak meg, hogy ne kelljen visszafizetni az azokra kapott pénzt az uniónak.

A vasúti „reformintézkedések” során országszerte lakatok kerültek a települések vasútállomásaira – többek közt a Somogy megyei Barcsot a baranyai Sellyével, illetve Villánnyal összekötő szakaszon is leállították a közlekedést. Az évtizedek óta magára hagyott dél-dunántúli térség elmaradottságát aligha kell bemutatni, a kis iskolák ellehetetlenítése, az infrastrukturális fejlesztések hiánya lassú vegetálásra kényszeríti az itt élőket. A MÁV a Barcs– Sellye–Villány szakaszon nekilátott felszedni az ott maradt infrastruktúrát, a fénysorompókat már le is szerelték.
Imre Lászlóné, a cég területi kommunikációs vezetője viszont azt mondta, hogy a leszerelés nincs összefüggésben a megszüntetésekkel kapcsolatos, közelmúltban felröppent híresztelésekkel. A leszerelés oka szerinte az, hogy mivel csak ideiglenesen szünetel a forgalom a vonalon, ugyanúgy karban kellett tartaniuk a fénysorompókat, mintha ott vonatok járnának, ez pedig az elmúlt időszakban igen komoly kiadást jelentett. Hozzátette: a jelzőket tárolják, abban az esetben pedig, ha újraindulna a forgalom, ismét felhelyezhetik őket.
Megjegyezte: az érintett vonalon az elmúlt két és fél évben a jelzők karbantartására, a berendezések fenntartására és az állomások felügyeletére 13,5 milliót költöttek. Arra viszont nem kaptunk választ, hogy mégis mennyibe került a szakasz fenntartása akkor, amikor még jártak itt a vonatok?
A Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Hargitai János kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerint annak az érvelésnek, amely szerint egy más vidékpolitikát folytató kormány idején majd gond nélkül visszatehetik a jelzőket, az a szépséghibája, hogy a művelet akkor már három-négyszer annyiba kerül, hiszen addigra már új szabályoknak kell majd megfelelni; ugyanazokat a berendezéseket tehát nem lehet visszahelyezni. Hangsúlyozta: ma is létező vasútvonalról van szó, senki nem döntött a bezárásukról, a MÁV így tehát önhatalmúlag intézte a leszerelési munkákat.
Harkányban egyelőre megmaradtak a fénysorompók – mondta Bédy István, a fürdőváros fideszes polgármestere, majd hozzátette: náluk három van a településen, ám kettőt nem lehet elvinni, mert azok uniós forrásból kerültek a helyükre (nem is a MÁV tulajdonában vannak), s ha leszerelnék őket, vissza kellene fizetni az értük kapott pénzt. Bédy szerint hiába küzdöttek a sorompók leszerelése ellen, azok fenntartása ugyanis néhány millió, így hajlandók lettek volna átvenni a közeli településekkel együtt a teljes vasúti infrastruktúrát, de ezt nem vették figyelembe az illetékesek.
Az Észak-Dunántúlról az Ormánságba került Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a forgalom két éve történt ideiglenes megszüntetése óta már a pusztulás jelei látszanak a sínek mellett. Szerinte az állam kivonult az országnak ebből a szegletéből: bezárják a kis iskolákat, a postákat megszüntetik, megszűnik a vasúti közlekedés, végül pedig majd „éhen dögleni” is hagyják az itt élőket. A polgármester úgy véli: elképesztő, hogy – a forgalom ideiglenes szüneteltetése ezt jelenti – még igazi döntést sem mertek hozni: ha ugyanis véglegesen bezárták volna a szóban forgó vonalakat, a környezeti károkat enyhíteniük kellett volna. – Most viszont, hogy csak úgy otthagyták az állomásokat és a vasúti infrastruktúrát az enyészetnek, a „hulladékgazdálkodási szakmenedzserek” mindent visznek, ami mozdítható – mondta keserűen Mali Zoltán.