Újabb csatát nyert a moldovai ellenzék

Egyre sűrűbb felhők tornyosulnak a moldovai kommunisták feje fölött, akik tegnap jelentős csatát vesztettek demokratikus ellenzéküktől. A chisinaui parlamentben tegnap a Moldovai Liberális Demokrata Párt, a Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Mi Moldovánk Szövetség alkotta, Európai Integrációért elnevezésű koalíció megtette az első lépést a hatalomra kerülés irányába azáltal, hogy a törvényhozás elnökévé választotta Mihai Ghimpu liberális pártvezért. Az 53 mandátummal bíró négypárti koalíció simán vette az akadályt, az eddig a házelnöki teendőket is ellátó Vladimir Voronin ügyvezető államfő vezette kommunisták ugyanis elhagyták az üléstermet. A Moldovai Köztársaságban hónapok óta mélyülő, júliusban előre hozott választásokat eredményező politikai feszültséget hűen tükrözi, hogy Voronin elnök – orosz nyelven – egyszerűen elküldte az anyjába, majd megfenyegette Vlad Filat liberális–demokrata pártelnököt, amiért a parlamenti frakciók megalakulása előtt bocsátották szavazásra a házelnök megválasztását. Székfoglaló beszédében különben Ghimpu azzal vágott vissza Voroninnak, hogy gyakorlatilag is megszűnt államelnöki tisztsége. Mindez azonban még nem jelenti, hogy a chisinaui ellenzék a háborút is megnyerte a kommunistákkal szemben, hiszen nyolc képviselőt kell átcsábítania ahhoz, hogy államfőt választhasson, majd kormányt alakíthasson. Miközben a négypárti koalíció immár hivatalosan is leosztotta egymás között a legfőbb közjogi méltósági posztokat – Vlad Filat a kormányfői, az exkommunista, jelenleg demokrata Marian Lupu az államfői funkció várományosa –, vezetői továbbra is csak homályosan nyilatkoznak a szükséges szavazatszám megszerzésének esélyeiről.
A Moldova határát máig el nem ismerő Románia intenzíven követi a Prut túloldalán zajló eseményeket, és nem ódzkodik a revizionista nyilatkozatoktól. Dan Dungaciu, a bukaresti külügyminisztérium egykori államtitkára a napokban úgy nyilatkozott, a Moldovai Köztársaságnak normális viszonyok közepette legalább húsz évre volna szüksége az európai integrációhoz, szerinte azonban a Romániával való egyesülés révén jóval hamarabb csatlakozna az unióhoz. „Ehhez viszont mindkét fél akaratára szükség van” – állapította meg az Adevarul napilapnak Dungaciu.