Vissza a kezdetekhez

Hogyan nézhetett ki világegyetemünk a születése utáni legkorábbi időpillanatokban? A válaszhoz egy lépéssel közelebb visz a Nature-ben megjelent cikk, amelynek társszerzői magyar kutatók – írta az Index. Frei Zsolt egyetemi docens, Raffai Péter doktorandusz- hallgató és Szokoly Gyula tudományos munkatárs, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) alapított Eötvös Gravity Research Group (EGRG) tagjai olyan különleges, a gravitációs hullámok kimutatásánál is használt mérőberendezést (infrahangmikrofont) építenek, amelyek elősegítik az univerzum korai szakaszából, az ősrobbanásból származó jelek érzékelését. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzáshoz hasonlóan az ősrobbanás feltételezhetően gravitációs hullámok háttérsugárzását is létrehozta, olyan hullámokét, amelyek a téridő finom torzulásaiként ma is kitöltik a világűrt, és információt hordoznak az univerzum ősrobbanást követő legkorábbi állapotáról. A gravitációs hullámok után kutató legfontosabb tudományos eszköz, a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory) nevű berendezés, amely az Egyesült Államok kormányának félmilliárd dollárnyi támogatásából épült. A LIGO detektorainak üzemeltetését és az adatok kiértékelését a LIGO Scientific Collaboration (LSC) végzi, amelynek több tucat kutatócsoport, 700 kutató a tagja, közöttük a 2007-ben alapított magyar csoport, a már említett EGRG is.
Munkájuk egyik legérdekesebb része, hogy olyan mérőberendezést, infrahangmikrofont építenek, amely alkalmas lehet az eddig még soha nem érzékelt gravitációs hullámok közvetlen kimutatására. Az ELTE asztrofizikai kutatócsoportja által fejlesztett különleges érzékenységű mikrofon prototípusát már ki is próbálták a hannoveri GEO obszervatóriumban, és jelenleg a sorozatgyártást készítik elő az egyetemen. A berendezés része lesz a 2014-ben induló, nagy szabású megfigyelőprogramnak, az Advanced LIGO-nak.