Buldózerekkel ünnepelnének

Az Operaház százhuszonöt éves fennállását ünneplő gálán jelentette be a miniszterelnök, hogy a kormány határozott arról, a Köztársaság téren operajátszásra is alkalmas, új épületet emeltet az Erkel Színház helyén. Időközben Bernáth Aurél falképei jogerősen is védetté váltak a teátrumban. Az Opera volt műszaki igazgatója szerint az épület nem életveszélyes.

Tölgyesi Gábor
2009. 10. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövő év novemberében ünnepeljük Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját, a jubileumra sajátos előkészületeket tesz a kormány. Bajnai Gordon szeptember végén az Operaház százhuszonöt éves fennállását ünneplő gálán jelentette be, a kormány határozott arról, hogy a Köztársaság téren operajátszásra is alkalmas, multifunkcionális épületet emeltet az Erkel Színház helyén. A miniszterelnököt idézve: jövő év tavaszától új „Erkel Ferenc Színházat” építenének – bár a teátrum neve mindig is Erkel Színház volt.
A miniszterelnöki bejelentés annak fényében érdekes, hogy a kormánykabinet már egy éve, 2008 szeptemberében is úgy döntött: dózerolják le az Operaház által jelenleg próbateremnek használt Erkel Színházat, és annak helyére multifunkcionális „kultúrplázát” építsenek a magántőke bevonásával. A lehetséges beruházó huszonöt évre kapna hasznosítási jogot az állami tulajdonban maradó, most kibővítendő telekre. Az indok: az Erkel életveszélyes, a falak tartószerkezete a gyenge alapozás miatt mozog, az épület statikája miatt nem alkalmas a bővítésre, sem a ráépítésre. Pedig a kultusztárca és az Operaház 2005-ben még az Erkel Színház épületének és színpadtechnikájának felújítására, átépítésére írt ki előpályázatot, nem pedig bontásra és építésre. A teátrum ráadásul úgynevezett osztott – az állam és a VIII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló – telken áll, ám a tulajdonviszonyokat a mai napig nem rendezték.
Borsa Miklós negyvenkét évig volt a Magyar Állami Operaház műszaki igazgatója. A Kairosz Kiadó gondozásában látott napvilágot Egyharmad opera című könyve, amelyben többek között az Erkel Színház állapotát elemzi és minősíti játszásra megfelelőnek a 2007 nyarán bezárt teátrumot. Borsa Miklós megkeresésünkre elmondta, az Erkel Színház ugyan rossz állapotban van, ám nem életveszélyes, szerinte egy kisebb felújítás után még tíz-tizenöt évig alkalmas játszóhely lehetne. Annyi bizonyos: áprilisban az Operaházban koncertező Cecilia Bartoli is itt tartotta a zenekari próbáját. Egyébként egy esős nap után, próba alkalmával e sorok írója látogatást tett az Erkel csillárpadlásán. Bár korábban tetőbeázásról is szóltak a hírek, ázások nyomát nem találta – igaz, a padlásablakok is zárva voltak. A padláscsillárról lógó „vasgerendáról” pedig már kiderült: az valójában habarcs.
Mint korábban megírtuk, lapunknak feltűnt, hogy az Erkel esetleges bontásával együtt pusztulás fenyegeti Bernáth Aurél ott található falképeit, ezért 2008 októberében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) kezdeményeztük azok védetté nyilvánítását. A hivatal műtárgy-felügyeleti irodája elindította a védési eljárást, a helyszínen szemlét tartott. Majd a Magyar Nemzeti Galéria felkért szakértője, illetve a Kulturális Javak Bizottsága egyaránt úgy foglalt állást, a művek nemzeti értéket képviselnek. – A falképek a Bernáth Aurél-életmű muzeális értéket képviselő, így a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan darabjai – többek között így indokolta a védési határozatot Buzinkay Péter, a műtárgy-felügyeleti iroda vezetője.
Az Operaház főigazgatója, Vass Lajos március elején fellebbezett a védési határozat ellen a KÖH elnökéhez, Mezős Tamáshoz. Indokai között szerepelt az, hogy a védett műtárgyaknak temperált hőmérsékletet kell biztosítani, az Operaház a csökkenő költségvetési támogatása miatt viszont nem tudja az esetlegesen nagyobb fűtésszámlát állni. A fellebbezést azzal toldotta meg, amennyiben a védési határozatot mégis jóváhagynák, akkor a hivatal gondoskodjon a két, ötven négyzetméteres kép eltávolításáról, új őrzési hely kijelöléséről.
Ami az Erkel gázfogyasztását illeti: a színház bezárása után mintegy a felére csökkent. Nem kizárt, ha az Erkelt nem zárják be, heti három-négy telt házas, bérletes előadással hozta volna a csökkentett költségvetésű Operaháznak a bevételeket. A nézőszámot biztosan: az Opera (és az Erkel) publikuma 2005-ben félmilliós volt, tavaly e szám már a felére csökkent.
A védési határozat ellen az ingatlan tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. is fellebbezett. Az MNV Zrt. szerint a képek megmentése azért kétséges, mivel vasbeton falon vannak. A vagyonkezelő korábbi szóvivője ezt még azzal toldotta meg: úgy nem lehet a falképek védettségét biztosítani, ha közben az épület remeg, mert bontják a buldózerek.
Amikor lapunk erről beszámolt, az Operaház főigazgatója jelezte, a falképek sorsa neki sem közömbös: nem az alkotások védettsége ellen van kifogása, azzal van gondja, hogy a védési határozatban foglalt kötelezettségeket az Operaház nem tudja teljesíteni. Sőt, a nemzeti galéria főigazgatójával, Bereczky Loránddal már kereste a lehetőséget, milyen módon lehetne a freskót és a szekkót megmenteni. Bereczky Loránd lapunknak úgy nyilatkozott, a legjobb megoldás az, ha a Bernáth-falképeket ott hagyják, ahol most vannak. Osztja e véleményt Buzinkay Péter, a műtárgy-felügyeleti iroda vezetője is, aki szerint egy többmilliárdos beruházásnál nem jelenthetne gondot az új épület terveit úgy elkészíteni, hogy Bernáth Aurél falképei abban helyet kapjanak.
Neves restaurátorok – Menráth Péter, Bóna István – nem tartják kivitelezhetetlennek, hogy a képeket „levegyék” a falról. Hazai jó példa: a hajdani Blaha Lujza téri sajtópalotában volt látható Szűr-Szabó József karikatúrafala, amelyet az épület helyére szállodát emeltető magánvállalkozó lementett a falról, és a tervek szerint viszsza is építtet. Az egykori Úttörő Áruháznál is hasonló a történet: itt sikerült elérni, hogy Kovács Margit kerámiaművész kútját visszaépítse a beruházó.
Egyébként az Operaház márciusban feleslegesen fellebbezett az örökségvédelmi hivatal védési határozata ellen: ugyanis az új vagyontörvény szerint a tulajdonos, az állam feladata, hogy az esetleges pluszfeladatokra többletforrást biztosítson. Időközben másodfokon is befejeződött a KÖH védési eljárása. Lapunk kezdeményezése nem volt hiábavaló: Bernáth Aurél két falképe, a Szentivánéji álom és Az ember tragédiája már jogerősen is védett. Az MNV Zrt. most bíróságon támadta meg a védési határozatot, mert szerinte az jogszabályt sért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.