Jövő év novemberében ünnepeljük Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját, a jubileumra sajátos előkészületeket tesz a kormány. Bajnai Gordon szeptember végén az Operaház százhuszonöt éves fennállását ünneplő gálán jelentette be, a kormány határozott arról, hogy a Köztársaság téren operajátszásra is alkalmas, multifunkcionális épületet emeltet az Erkel Színház helyén. A miniszterelnököt idézve: jövő év tavaszától új „Erkel Ferenc Színházat” építenének – bár a teátrum neve mindig is Erkel Színház volt.
A miniszterelnöki bejelentés annak fényében érdekes, hogy a kormánykabinet már egy éve, 2008 szeptemberében is úgy döntött: dózerolják le az Operaház által jelenleg próbateremnek használt Erkel Színházat, és annak helyére multifunkcionális „kultúrplázát” építsenek a magántőke bevonásával. A lehetséges beruházó huszonöt évre kapna hasznosítási jogot az állami tulajdonban maradó, most kibővítendő telekre. Az indok: az Erkel életveszélyes, a falak tartószerkezete a gyenge alapozás miatt mozog, az épület statikája miatt nem alkalmas a bővítésre, sem a ráépítésre. Pedig a kultusztárca és az Operaház 2005-ben még az Erkel Színház épületének és színpadtechnikájának felújítására, átépítésére írt ki előpályázatot, nem pedig bontásra és építésre. A teátrum ráadásul úgynevezett osztott – az állam és a VIII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló – telken áll, ám a tulajdonviszonyokat a mai napig nem rendezték.
Borsa Miklós negyvenkét évig volt a Magyar Állami Operaház műszaki igazgatója. A Kairosz Kiadó gondozásában látott napvilágot Egyharmad opera című könyve, amelyben többek között az Erkel Színház állapotát elemzi és minősíti játszásra megfelelőnek a 2007 nyarán bezárt teátrumot. Borsa Miklós megkeresésünkre elmondta, az Erkel Színház ugyan rossz állapotban van, ám nem életveszélyes, szerinte egy kisebb felújítás után még tíz-tizenöt évig alkalmas játszóhely lehetne. Annyi bizonyos: áprilisban az Operaházban koncertező Cecilia Bartoli is itt tartotta a zenekari próbáját. Egyébként egy esős nap után, próba alkalmával e sorok írója látogatást tett az Erkel csillárpadlásán. Bár korábban tetőbeázásról is szóltak a hírek, ázások nyomát nem találta – igaz, a padlásablakok is zárva voltak. A padláscsillárról lógó „vasgerendáról” pedig már kiderült: az valójában habarcs.
Mint korábban megírtuk, lapunknak feltűnt, hogy az Erkel esetleges bontásával együtt pusztulás fenyegeti Bernáth Aurél ott található falképeit, ezért 2008 októberében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) kezdeményeztük azok védetté nyilvánítását. A hivatal műtárgy-felügyeleti irodája elindította a védési eljárást, a helyszínen szemlét tartott. Majd a Magyar Nemzeti Galéria felkért szakértője, illetve a Kulturális Javak Bizottsága egyaránt úgy foglalt állást, a művek nemzeti értéket képviselnek. – A falképek a Bernáth Aurél-életmű muzeális értéket képviselő, így a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan darabjai – többek között így indokolta a védési határozatot Buzinkay Péter, a műtárgy-felügyeleti iroda vezetője.
Az Operaház főigazgatója, Vass Lajos március elején fellebbezett a védési határozat ellen a KÖH elnökéhez, Mezős Tamáshoz. Indokai között szerepelt az, hogy a védett műtárgyaknak temperált hőmérsékletet kell biztosítani, az Operaház a csökkenő költségvetési támogatása miatt viszont nem tudja az esetlegesen nagyobb fűtésszámlát állni. A fellebbezést azzal toldotta meg, amennyiben a védési határozatot mégis jóváhagynák, akkor a hivatal gondoskodjon a két, ötven négyzetméteres kép eltávolításáról, új őrzési hely kijelöléséről.
Ami az Erkel gázfogyasztását illeti: a színház bezárása után mintegy a felére csökkent. Nem kizárt, ha az Erkelt nem zárják be, heti három-négy telt házas, bérletes előadással hozta volna a csökkentett költségvetésű Operaháznak a bevételeket. A nézőszámot biztosan: az Opera (és az Erkel) publikuma 2005-ben félmilliós volt, tavaly e szám már a felére csökkent.
A védési határozat ellen az ingatlan tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. is fellebbezett. Az MNV Zrt. szerint a képek megmentése azért kétséges, mivel vasbeton falon vannak. A vagyonkezelő korábbi szóvivője ezt még azzal toldotta meg: úgy nem lehet a falképek védettségét biztosítani, ha közben az épület remeg, mert bontják a buldózerek.
Amikor lapunk erről beszámolt, az Operaház főigazgatója jelezte, a falképek sorsa neki sem közömbös: nem az alkotások védettsége ellen van kifogása, azzal van gondja, hogy a védési határozatban foglalt kötelezettségeket az Operaház nem tudja teljesíteni. Sőt, a nemzeti galéria főigazgatójával, Bereczky Loránddal már kereste a lehetőséget, milyen módon lehetne a freskót és a szekkót megmenteni. Bereczky Loránd lapunknak úgy nyilatkozott, a legjobb megoldás az, ha a Bernáth-falképeket ott hagyják, ahol most vannak. Osztja e véleményt Buzinkay Péter, a műtárgy-felügyeleti iroda vezetője is, aki szerint egy többmilliárdos beruházásnál nem jelenthetne gondot az új épület terveit úgy elkészíteni, hogy Bernáth Aurél falképei abban helyet kapjanak.
Neves restaurátorok – Menráth Péter, Bóna István – nem tartják kivitelezhetetlennek, hogy a képeket „levegyék” a falról. Hazai jó példa: a hajdani Blaha Lujza téri sajtópalotában volt látható Szűr-Szabó József karikatúrafala, amelyet az épület helyére szállodát emeltető magánvállalkozó lementett a falról, és a tervek szerint viszsza is építtet. Az egykori Úttörő Áruháznál is hasonló a történet: itt sikerült elérni, hogy Kovács Margit kerámiaművész kútját visszaépítse a beruházó.
Egyébként az Operaház márciusban feleslegesen fellebbezett az örökségvédelmi hivatal védési határozata ellen: ugyanis az új vagyontörvény szerint a tulajdonos, az állam feladata, hogy az esetleges pluszfeladatokra többletforrást biztosítson. Időközben másodfokon is befejeződött a KÖH védési eljárása. Lapunk kezdeményezése nem volt hiábavaló: Bernáth Aurél két falképe, a Szentivánéji álom és Az ember tragédiája már jogerősen is védett. Az MNV Zrt. most bíróságon támadta meg a védési határozatot, mert szerinte az jogszabályt sért.

Lépre csalták a prostituálthoz érkező férfit, súlyos büntetésre számíthatnak