A magyar adószabályozás teljes kudarcát jelzi a Cégfürkész hírportál legfrissebb felmérése, amely szerint miközben a hazai vállalatok egyre kevesebb pénzt fizetnek be az államkasszába, az adók kikerülése gőzerővel folyik az offshore cégeken keresztül. A Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználó vizsgálat az 524 ezer működő hazai vállalkozást vette górcső alá, és kiderítette: a cégek közül 5078 társaságnak van offshore-tulajdonosa. A magas magyarországi adók alól kibújók valós száma ennél ráadásul sokkal több, hiszen a jelentés nem vizsgálta azokat a társaságokat, amelyek ugyan Magyarországon folytatnak üzleti tevékenységet, de semmilyen hazai bejegyzésük nincs. Az érintett offshore-kapcsolattal rendelkező vállalatok 48 százalékánál az offshore cég társasági tag, 30 százalékánál pedig többségi tulajdonú tag.
Kilenc százalékuknál az offshore vállalat közvetlenül irányítja a magyarországi társaságot, míg hat százalékuk jelentős befolyással rendelkezik az adott cégben. A felmérés az offshore-kapcsolattal rendelkező cégek székhelyét is megvizsgálta.
*
Eszerint az adóoptimalizálás e formáját jellemzően nem a vidéki, hanem a budapesti társaságok veszik igénybe. Az összes offshore- tulajdonú hazai cégből a fővárosiak aránya 73,8 százalék, vagyis csaknem négyszer több budapesti cég rendelkezik offshore-háttérrel. A céges bevételeket végignézve szintén érdekes eredményt mutat a jelentés. Az adatsorok szerint minél magasabb egy vállalat árbevétele, annál nagyobb arányú az offshore-részvétel. Míg a kis cégek között az offshore-tulajdonnal rendelkezők aránya nem éri el az egy százalékot, addig a nagyoknál ez az arány közel négy százalékra rúg, azaz négyszer annyi társaságnak van offshore-tulajdonosa.
A cégméret alapján szintén arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy az adóparadicsomokat leginkább a mamutvállalatok kedvelik. Míg a maximum négy főt foglalkoztató mikrovállalkozások esetében az offshore cégek aránya az összes vállalkozáshoz képest 0,53 százalék, addig a hatalmas, több mint kétezer főt foglalkoztató társaságok esetében 7,31 százalék. Akárcsak a forgalomnál, a létszámnál is elmondható: minél többen dolgoznak egy vállalatnál, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tulajdonosok között offshore cég bukkan fel.
A kutatás szerint leginkább a bérbeadási tevékenységnél éri meg offshore-ozni. Országos szinten 12 ezer cég él saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából és üzemeltetéséből, közülük 1584-en rendelkeznek offshore-háttérrel, azaz 13 százalék döntött úgy: adóparadicsomokba menekíti pénzét a magas hazai adók elől. Az offshore toplista második helyén a vagyonkezelés áll. Itt az érintett cégek csaknem kilenc százalékának van offshore tulajdonosa. Az üzletvezetésben szintén egyre elterjedtebb az adóoptimalizálás, ahogyan az épületépítésben és az ingatlankezelésben is. Figyelemre méltó, hogy a magyarországi tanácsadó cégek egy százaléka szintén offshore-tulajdonossal rendelkezik. A felmérés hangsúlyozottan csak a hazai bejegyzésű cégekre terjedt ki, tehát nem vizsgálta például azokat a vállalkozásokat, így például az internetes cégeket, ahol a tevékenység nemzetközi vizeken zajlik.
Miután az offshore cégeket alacsony adózással bíró vagy adómentes területen hozzák létre, az üzletmenetből származó profitot akár teljes egészében megtarthatja magának az adóelkerülő vállalkozás. A legkeresettebb cégalapítási helyszínek közé tartozik Mauritius, a Seychelle-szigetek, Ciprus, Málta és Svájc, de többen hoznak létre társaságot a Kajmán-szigeteken, a Bermudákon, a Brit Virgin-szigeteken és a Dominikai Köztársaságban. Luxemburg, Liechtenstein és Panama ugyancsak a keresett célpontok között szerepel a kedvező adószabályozás miatt. Bizonyos esetekben a cégalapítás helyszínét az is befolyásolja, hogy az adott ország rendelkezik-e kettős adózást elkerülő egyezménnyel.
Oroszország
Világhatalom adhat háttértámogatást Oroszországnak
