Egy geoparkban a szlovákokkal

A Novohrad–Nógrád Geopark az Európai Geoparkhálózat portugáliai kongresszusán már megkapta az engedélyt emblémája használatára – jelentette be Sólyom László államfő a Bükki Nemzeti Parkban tett látogatásának zárónapján Ipolytarnócon. A nemrégiben Szlovákiából kitiltott államfő szerint az északi határ két oldalán élők összefogásának eredményeként megvalósuló park is bizonyítja, hogy a két országot a nagypolitika szintjén jellemző rossz viszony a mindennapokban nem tapasztalható. Az egyedülálló együttműködésről Tardy János geográfussal, a Nógrádi Geopark Egyesület elnökével beszélgettünk.

Mi a Novohrad–Nógrád Geopark hazai és nemzetközi előzménye a geológiai értékmentésben?
– A geoparkgondolat görög, angol, francia kezdeményezésre a kilencvenes évek elején fogant. Mára az UNESCO támogatásával bír, önálló európai és világszervezettel rendelkezik, s az októberi UNESCO-közgyűlés a világörökségi helyszínekhez és a bioszféra-rezervátumokhoz hasonló önálló jogosultságáról is tárgyal. A Novohrad–Nógrád Geopark létesítésének gondolata 1990-es évek végén fogalmazódott meg a salgótarjáni kistérség, a Bükki Nemzeti Park igazgatósága és Fülek város önkormányzati szakértőinek szándékaként. A nemzetközi követelmények szerinti szakmai előkészítés a Salgótarjáni kistérség kezdeményezésére a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében folyt 2005–2007 között. Több mint húsz tudományág és szakterület közreműködésével végeztük e térség eddigi legteljesebb körű feldolgozását. Ez a dokumentáció képezte alapját a tervezett geopark lehatárolásának. A projekt 1587 négyzetkilométernyi területet, 63 magyarországi és 28 szlovákiai települést foglal magába. A szétszakított palóc tájat és közösségeket újraegyesítő geopark adminisztratív központjainak Fülek és Salgótarján, a szakmainak Ipolytarnóc ad otthont.
– Miben különbözik, milyen értékek védelmével bővül az új geo-park-koncepció a földtani értékek hagyományos védelméhez képest?
– Ez valójában egy új alapokra helyezett térségfejlesztési koncepció, hiszen olyan nagyságú, gazdaságilag életképes területekről van szó, ahol elsősorban a földtudományi értékek vonzerején alapuló, fenntartható, környezetbarát turizmus, az úgynevezett geoturizmus valósítható meg. Sajátossága, hogy a terület a földtudományi örökségek mellett biológiai, régészeti, antropológiai, néprajzi, egyéb kulturális, szellemi és történelmi értékek gazdag kínálatának hordozója is. Esetünkben az Európa-diplomával is elismert ipolytarnóci ősélőhelytől, a vulkáni képződmények változatos sokaságától, a belsőkárpáti hegykoszorú végvár-rendszerétől a páratlanul gazdag palóc viseletekig, a népi építészet, a messze földön híres étkezési hagyományok és receptúrák értékes örökségéig. Az európai geoparkok a cím elnyerését követően részesei lesznek a globális geoparkhálózatnak is.
– A geopark ily módon egy, a vidék jövőjét formáló, népességmegtartó lehetőségek sorában, az egészséges patriotizmus és a földtudományi értékekben rejlő lehetőségek kiaknázásának egyik újszerű módja, eszköze.
– Így van. A működésének fontos eleme, hogy szereplői között jelen legyenek a helyi közösségek, a tudományos és oktatási intézmények, a vállalkozók, a turizmus szervezésében érdekeltek, a különféle társadalmi szervezetek képviselői. A geopark nem egy újabb természetvédelmi kategória, de a természetvédelemre a geopark életében is lényeges szerep hárul. Lényeges szempont, hogy elsősorban ne ott „fedezzük fel” az újat, az egyedit, ahol annak létét már nemzetközi vagy éppen nemzeti elismertség és kiszámítható állami támogatás övezi. Az örökségek mentése világszerte a halmozottan hátrányos térségekben a legnagyobb feladat, ugyanakkor az egyik legnemesebb kötelezettség.
– Hogyan halad a program, milyen az együttműködés az itthoni és különösen a szlovákiai társhatóságokkal, önkormányzatokkal?
– Magyar és szlovák oldalon is megteremtettük a működtetés és az együttműködés szervezeti feltételeit. Létrehoztunk egy közhasznú egyesületet és a salgótarjáni önkormányzat kezdeményezésére egy nonprofit kft. is megalakult. Egyéni vállalkozóval, részvénytársasággal, önkormányzatokkal. Az „induló” pénzt egy sikeresen megvalósított pályázatot követően ők adták össze. A Nógrád megyei önkormányzat is belépett a támogatók közé. Tagjaink között tudunk több nagy hírű egyetemet, nemzetközi és országos jelentőségű szakintézményt. A magyar–szlovák irányító testület a két ország érintett szervezeteit és a nemzetközileg is egységes fellépést hivatott összehangolni. Jelenleg kevés a pénzünk, ezt a programot – Ipolytarnóctól eltekintve – nem állami intézmények finanszírozzák, de reméljük, az életképes vállalkozások, az érintett kistérségek és Leader-csoportok is mihamarabb felismerik a geopark támogatásában rejlő lehetőségeket.
– Érezhető-e a politikai hangulat a szlovák kollégákkal való együttműködésben?
– Egyik fél részéről sem. Egy hagyományosan hátrányos helyzetű, szegény, de értékekben különösen gazdag, mindmáig kevéssé ismert vidék felemelkedésének kérdése, a természeti, épített és szellemi örökségek, hagyományok megőrzése – meggyőződésem szerint sosem lehet pártpolitikai megfontolások függvénye. Csupán annyiban, hogy a mérvadó politikai erők hajlandók-e érdemben segíteni ezt a jövőt formáló nemes törekvést, vagy sem. Tudomásul kell venni: e határon átnyúló közös szervezet esetében nincs külön szlovákiai és magyarországi geopark. Két EU-tagállam közös intézményét hoztuk létre, amely minden tekintetben valódi közösséget, együttműködést feltételez.
– Hogy áll a nemzetközi bejegyzés ügye, mi a rangja, jelentősége, gazdasági-társadalmi hatása a megvalósulása esetén? Mi a menetrend a következő hivatalos aktusig?
– Több év kemény munkája fekszik eddig a projektben. Az előkészítő és a nevezési ügyek intézése mellett természetesen „élővé” kellett tennünk a geopark intézményét. A fásult, reményt vesztett emberekbe, önkormányzatokba, vállalkozókba lelket kell verni, s vázolni a lehetőségeket. Mi közösséget szeretnénk építeni határon innen és túl. Az Európai és Globális Geoparkhálózat „előszobájában” vagyunk. A nemzetközi szakértői testület közölte elvárásait. Ha a nógrádiak teljesítik vállalásaikat, jó esélyünk nyílik arra, hogy 2010 tavaszán közösen örüljünk, s üdvözöljük Magyarország és Szlovákia talán első, nemzetközileg is elismert geoparkját, amely egyúttal a világ egyik első, határon átnyúló nemzetközi geoparkjaként építheti majd jövőjét.