Jutalmakban is elsők vagyunk

Magyarországon keresnek a legjobban az állami felső vezetők. Átlagjövedelmük megelőzi a cseh és szlovák kollégákét, sőt az év végi jutalmazásuk terén is a dobogó legfelső fokán állunk. Az állam igencsak bőkezűen bánik nálunk a prémiumokkal, a szlovákok jutalma például csak fele a magyarokénak.bánik

A magyar állam nagyvonalúan bánik a köztulajdonban lévő vállalatok vezetőinek fizetésével és jutalmazásukkal, ugyanis Csehországgal és Szlovákiával összehasonlítva nálunk a legmagasabbak a jövedelmek a közszférában. A Merces humánpolitikai tanácsadó cég legfrissebb felmésére szerint Magyarországon még a hazai magántulajdonban lévő vállalatok vezetőinek havi bére is elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől. A több mint 90 ezer adatot feldolgozó kutatás szerint az állami szféra vezetőinek átlagjövedelme 478 ezer forint, amely húsz százalékkal megelőzi a cseh vezető kollégák bérét és nyolcezer forinttal magasabb a szlovák szintnél is.
A felmérés a tavaly szeptember óta eltelt év adatait rögzítette, így csak részben került bele a 13. havi bér elvonása, bár fontos megjegyezni, hogy Csehországban és Szlovákiában is kapnak tizenharmadik havi juttatást az állami alkalmazottak. Az elemzés szerint a vezetők éves jutalmára is nálunk költik el a legtöbb közpénzt: hazánkban 1,79 millió forint az átlag, ami duplája a belföldi cégvezetők prémiumának, de jócskán meghaladja az 588 ezer forintos szlovák és a 804 ezer forintos cseh szintet is. A nemzetközi összehasonlítás szerint továbbra is a multinacionális vállalatoknál lehet a legjobban keresni felsővezetői szinten: hazánkban és Szlovákiában közel 800 ezer forintot, Csehországban pedig egymillió forintnál is több havi bért vihetnek haza a menedzserek. Főként a magas magyar adóelvonás az oka annak, hogy a belföldi tulajdonú cégvezetők nálunk keresnek a legkevesebbet, fizetésük jelentősen elmarad a cseh és a szlovák szinttől.
Humánpolitikai szakemberek szerint hazánkban az állami cégek vezetőinek javadalmazásánál még nagyobb gondot jelent a személyek kiválasztásának téves szempontrendszere, a teljesítmény mérésének és a számonkérhetőségnek a hiánya, valamint a végkielégítések kiugróan magas szintje.
– A magyar gazdaság szerkezete, valamint a multinacionális cégek relatíve nagy súlya is hozzájárul ahhoz, hogy a térség országai közül hazánkban kapják a legmagasabb jutalmakat az állami vállalatok felső vezetői – mondta lapunknak tegnap Soós Lőrinc közgazdász, aki szerint a köztulajdonban lévő társaságok első embereinek javadalmazása a multicégek igazgatóinak kifejezetten magas bérezését tükrözi. Soós úgy látja: noha korábban, a fizetési listák közzététele előtt is tisztában volt a lakosság az állami vezetők bérének nagyságrendjével, a válság most még inkább ráirányította a figyelmet az átlagos és a vezetői javadalmazás közötti különbségekre. A fizetések körül kialakult feszültség érthető, hiszen miközben az állam milliós fizetésekkel és prémiumokkal jutalmazza saját cégeinek vezetőit, addig a lakosságtól több adót szed be és kevesebb közszolgáltatást nyújt – tette hozzá a szakember.