Nagy-Britannia 1997-ben aláírta az OECD vesztegetés elleni konvencióját, majd egy 1991-es brit törvény bűncselekménynek minősítette. Amikor azonban három évvel ezelőtt az SFO, a súlyos pénzügyi és gazdasági bűncselekményeket üldöző nyomozó szerv megállapította, hogy a BAE Systems vesztegetéssel jutott egy több száz milliós megrendeléshez Szaúd-Arábiában, Tony Blair miniszterelnök nemzeti érdekekre hivatkozva leállíttatta az eljárást. A szaúdi fél számára az ügy olyan kínos lett volna, hogy a brit kormány nemcsak attól tartott, hogy a szaúdi kormány leállít minden vásárlást brit cégektől, hanem hogy megtagadja az együttműködést a terrorizmus elleni hadjáratban is.
Az SFO azonban tovább nyomozott a fegyverrendszereket gyártó cég ügyében, és újabb vesztegetési ügyeket tárt fel, Dél-Afrika, Tanzánia, Chile, Románia és a Cseh Köztársaság vonatkozásában. A nyomozó hatóság ezúttal fel akart használni egy korábbi precedenst, egy brit hídépítő vállalat esetét, amely szintén vesztegetés útján jutott külföldi megrendeléshez, de amikor a törvényszegés kiderült, a cég hajlandó volt bírósági eljárás nélkül kifizetni a nagy öszszegű bírságot. A BAE Systems azonban ezt a lehetőséget elutasította, mert a bírság összege 500 millió és egymilliárd font (több mint 300 milliárd forint) lehetne, és a vállalat úgy véli, hogy az ellene felhozott vádnak vannak megtámadható, gyenge pontjai. Az SFO válasza az, hogy a legfőbb államügyészhez fordul a vádemelés engedélyezéséért a vállalat ellen. Miután pedig súlyos pénzügyi bűncselekményről van szó, a vád esetleg nemcsak a vállalatot, hanem azokat a személyeket is érinti, akik a vesztegetések idején a BAE Systems vezetői voltak.
Az ügynek jogi és erkölcsi vonatkozásai mellett politikai súlya is van. Gordon Brown kormánya, jelenlegi népszerűtlenségét tekintve, és egy inkább heteken, mint hónapokon belül beinduló választási hadjárat küszöbén nemigen engedheti meg magának, hogy Tony Blair három évvel ezelőtti példáját követve ismét beavatkozzon a BAE Systems érdekében, és ha nem is törvényszegő módon, de a brit igazságszolgáltatás legelemibb elveinek fittyet hányva lefogja a vádhatóság kezét, noha csaknem bizonyos, hogy az érintett országok közül legalább egy – Dél-Afrika – megpróbálja rávenni erre saját belpolitikai érdekeinél fogva. Pénzügyi szakértők szerint a vállalat, amelynek részvényei máris vesztettek értékükből az ügy miatt, könnyen csődbe juthat, ha a hatalmas bírságot ki kell fizetnie, nem is beszélve arról, hogy ha amerikai tagozata amerikai bíróság elé kerül, az Egyesült Államokban megszokott gigászi kártérítési összegeket tekintve, a csőd majdhogynem bizonyos. A BAE Systems hosszú ideje Nagy-Britannia egyik legnagyobb exportőre, amely közvetve sok száz, belföldi szállítóin keresztül pedig közvetve több ezer brit munkásnak ad kenyeret. Ha csődbe jut, az közvetlen hatással lehet a közelgő választásra, de ha a kormány lefogja a törvény kezét, az megint csak visszatetszést kelt a szavazók körében. Mindent egybevetve, Brown aláaknázott területen lépked.
Az egész ügynek külön érdekes vetülete, hogy a döntés egy brit óriásvállalat létérdekei és a brit kormány jó híre fölött Lady Scotland legfőbb államügyész kezében van, aki néhány nappal korábban hajszál híján lemondásra kényszerült, mert kiderült, hogy törvénytelen bevándorlót alkalmazott háztartási munkára, akinek nem volt munkavállalási engedélye. Lady Scotland, mint a Lordok Házának tagja, nemcsak a brit kormány fő jogi tanácsadója, hanem egyben a törvényhozásnak is tagja, akinek enyhén szólva nem illik törvényszegést elkövetni. Igaz, hogy az ő ballépését lehet egyszerűen gondatlanságnak tekinteni, míg sok millió fonttal külföldi tisztviselőket nem lehet puszta gondatlanságból megvesztegetni.

Gulyás Gergely keményen helyretette Karácsony Gergelyt