Méregdrága a magyar áram

Budapest felveszi a versenyt Rómával, Madriddal, Londonnal, de több más európai nagyvárossal is – már ami a háztartási villamos energia árát illeti. Hazánk fővárosát e tekintetben az EU 15-ök közül csak heten tudják megelőzni, miközben nálunk fejlettebb országokat utasítunk magunk mögé az áram drágaságával. Ráadásul valószínűleg novemberben ismét emelkedik a tarifa.

Sokba kerül az áram – hasonló gondolat szinte valamennyi magyarországi háztartásban felvetődik, amikor a hónap közepén bekerülnek a postaládákba az előző havi fogyasztásról szóló villanyszámlák. Úgy tűnik, a kijelentésnek van alapja, a lakossági villamos energia árát tekintve ugyanis Budapest az európai elit fővárosok középmezőnyébe tartozik.
Az osztrák árampiaci szabályozó E-Control és a Vaasa ETT nevű energiapiaci kutatócég közös, az EU 15 tagállamának fővárosát vizsgáló tanulmányából kiderül, hogy a legnagyobb összeget a lakosságnak Koppenhágában kell fizetnie a villamos energiáért. Itt egy kilowattóra csaknem 30 eurócentbe, vagyis körülbelül 80 forintba kerül. A második helyen Berlin áll 21,29 centes tarifájával (57 forint), míg a harmadik a 2009. szeptemberi adatok alapján Luxembourg 19,86 centtel (53,6 forint). Őket követi sorrendben Bécs, Amszterdam, Brüsszel és az ír főváros, Dublin.
A tanulmány ugyan nem tér ki Budapestre, ám a megadott feltételeknek, amelyek az energia árát, a rendszerhasználati díjakat és az áfát – vagyis a teljes végfelhasználói tarifát magukban foglalják – éppen megfelel az Elmű hatóságilag szabályozott egyetemes szolgáltatása. Ha a társaság honlapján lévő „normál” tarifát átszámítjuk, kilowattóránként 16,95 cent jön ki (45,8 forint), amellyel Budapest éppen a lista nyolcadik helyét foglalná el. Ezzel az árszinttel olyan „versenytársakat” előz meg, mint Róma (44,9 forint), Madrid (43,7 forint), Lisszabon (42,4 forint) vagy éppen London (39,4 forint). De a magyar főváros szabályozott tarifái lekörözik Stockholmot, Párizst, Helsinkit és Athént is. Mindehhez hozzátartozik, hogy a felsorolt városok egyikében sincs a hazánkban tapasztalható 25 százalékos áfával egyező forgalmiadó-kulcs. Az áram legmagasabb áfája az EU 15 tagállamában 20 százalék (Koppenhága, Stockholm), de akadnak olyanok is, amelyeknél a kulcs mindössze 5 százalék (London, Lisszabon, Luxemburg). Az átlagos áfamérték 12 százalék körüli.
Ráadásul Budapesten az augusztusi áramáremelés után újabb drágulás várható novemberben az egyetemes szolgáltatásban, a szakértők 3–5 százalékot jeleznek előre. Az áramellátó társaságok az emelés szükségességét a megnövekedett költségeikkel indokolják, amelyet elsősorban a kötelezően átvett villany mennyiségének folyamatos növekedése okoz. A drágulás várhatóan annak ellenére bekövetkezik, hogy az elmúlt időszakban jelentősen estek a piaci áramárak, amiből a lakosság semmit sem észlelt. A Magyar Energia Hivatal illetékesei azonban legutóbb egy konferencián úgy fogalmaztak: a lakossági villamos energia díjszabását még mindig növelni kellene ahhoz, hogy egy szintre kerüljön a tőzsdei árakkal.