Nobel-díj az antibiotikumokért

Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű brit tudós megosztva kapja az idei kémiai Nobel-díjat a sejt fehérjeszintézisének központjai: a riboszómák szerkezetének feltérképezéséért. Munkásságuk új antibiotikumok kifejlesztését tette lehetővé.

Az orvosi és a fizikai Nobel-díj után a kémiait is megosztva kapja az idén három tudós, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Stockholmban tegnap kihirdetett döntése szerint. Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű, amerikai állampolgárságú kutató a sejtek fehérjéit előállító riboszómák szerkezetének feltárásával érdemelte ki a tudományos élet legrangosabb kitüntetését. Az indokolás szerint a díjazottak eredményei hozzájárultak az életalkotó folyamatok megértéséhez, és új antibiotikumok kifejlesztését tették lehetővé – adta hírül a Reuters.
A riboszómák szerepe kulcsfontosságú az élő szervezetekben, azok fordítják le, majd a fehérjék termelésekor alkalmazzák a DNS-molekulákban tárolt információkat, s ellenőrzik az organizmusokban zajló vegyi folyamatokat. A három tudós érdeme, hogy minden elődjüknél többet sikerült kiderítenie a riboszómák felépítéséről és működéséről. Mindhárman az úgynevezett röntgendiffrakciós eljárással megalkották a riboszómák háromdimenziós modelljét, amelyben atomi szinten lehet nyomon követni azok működését. Az atomtérkép a Nobel-bizottság szerint lehetővé tette sok olyan ma használt antibiotikum megalkotását, amely úgy fejti ki gyógyító hatását, hogy megbénítja a baktériumok riboszómáinak működését. Az új antibiotikumok létrehozására irányuló kísérletekben ma is a most díjazott tudósok modelljét hasznosítják.
Ada Jonat az izraeli Weizmann Intézet, Venkatraman Ramakrishnan pedig a cambridge-i MRC Molekuláris Biológiai Laboratórium munkatársa. Thomas Steitz az amerikai Yale Egyetem kutatója. Ada Jonat a Nobel-díj 1901 óta tartó történetében a negyedik nő, akit a vegyészet tudományában elért eredményeiért a rangos kitüntetésben részesít a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A kémiai Nobel-díjat első ízben Marie Curie kapta meg 1911-ben, a rádium és a polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálataiért. Leánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben vehette át a díjat radioaktív izotópok létrehozásáért. Dorothy Crowfoot Hodgkin angol kutatót 1964-ben érte a megtiszteltetés, az indokolás szerint biológiailag fontos anyagok röntgenanalízissel végzett szerkezetmeghatározásáért.