Nyolc és fél százalék

Farkas Balázs, az Euroleasing tulajdonosa, a hírbe hozott elnökségi tag nem kíván nyilatkozni – ami pedig már-már kötelessége lenne –, így továbbra sem tudhatjuk, a kosárlabda-szövetség szeptember kilencedikei elnökségi ülésén az általa felemlegetett hat, illetve hét, összesen tehát tizenhárom millió forintos különbözetnek volt-e szerepe abban, hogy Rátgéber László szerződését nem hosszabbította meg a testület a női válogatott élén, s Székely Norbertet kérte fel szakmai program kidolgozására. Berényi János elnök harsányan kikéri magának a feltételezést, miszerint a Sopron fiatal mesterét úgymond bevásárolták a válogatott kispadjára. Sterbenz Tamás főtitkár pedig azt állítja, az általa vezetett szakmai bizottság ugyan talált hibát Rátgéber László munkájában, de a szakmai kifogások önmagukban nem indokolták az Euroliga-győztes Szpartak Moszkva vezetőedzőjének menesztését.
Ennyit tudunk az ominózus döntésről, ebből kellene kihámozni az igazságot.
Kezdjük Farkas Balázs szerepével. Nem tett semmi rendkívülit. Csak azt, amit sportágtól függetlenül bármely szövetség elnökségének bármely erős embere. Anyagi „ösztönzők” segítségével képviselte a saját véleményét, egyúttal lobbizott az MKB-Euroleasing Sopron és Székely Norbert érdekében. Ha a végeredményt nézzük, elérte a célját. S bár Berényi János tiltakozik ellene, tizenhárommillió forint bizony jelentős összeg a szövetség életében. Ugyanis éppen a múlt pénteki rendkívüli közgyűlésen hangzott el, hogy az MKOSZ éves költségvetése százötvenkétmillió forint. A tizenhárommillió ennek éppen a nyolc és fél százaléka. Ekkora lyukat kellett volna betömnie Berényi Jánosnak a büdzsében, ha kitart Rátgéber mellett. Persze, hogy nem tartott ki.
A szegénység önmagában nem szégyen, ám illik méltósággal viselni. S elgondolkozni azon, hogyan jutott ide a magyar kosárlabdázás. Csak összehasonlításképpen: a rokon csapatsportágak közül a kézilabda-szövetség évi négyszáztizenhat-, a jégkorongszövetség kétszáznegyvenmillió forintból gazdálkodik. Pedig ha évtizedes múltra tekintünk vissza, a kosárlabdázók aligha indultak hátrányos helyzetből. 1997-ben a női válogatott még negyedik volt a hazai rendezésű Európa-bajnokságon, a férfiak (azóta utoljára) 1999-ben szerepeltek a kontinensviadalon. Arról már nem is szólva, hogy a rendszerváltás óta a Magyarországon is fogható NBA-közvetítéseknek köszönhetően a sportág népszerűsége megugrott, s a magyar klubok a hazai futballcsapatokat megszégyenítő anyagi lehetőségeket élveztek. Erről a helyi magaslatról sikerült leküzdenie magát a sportágnak.
Berényi János két és fél éve a szövetség elnöke, már nem takarózhat a múlttal. Ám nem kell palotaforradalom, aminek a kirobbantásában a hivatásos és örök izgágák mesterkednek. A jelölt házon belül kopogtat. Farkas Balázs bizonyította az alkalmasságát. A sportág szintjén feltétlenül.