Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke – miután a Külügyminisztériumban frakciótársával, Koszorús Lászlóval betekintett a két ügy dokumentációjába – elmondta, a szaktárca egyes munkatársai kihasználva, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy másfél évtizedes megállapodás szerint nem ellenőrizheti a külképviseletek gazdálkodását, milliárdokkal rövidítették meg a magyar állam vagyonát. Németh Zsolt kifejtette, a legfőbb ügyésztől arra várnak választ, kezdeményezi-e az Állami Számvevőszéknél a célvizsgálatot a moszkvai ingatlan esetében, illetve a büntetőfeljelentés megtételét.
A Székely Árpád volt moszkvai nagykövet által 2005-ben, kormányzati felhatalmazás nélkül a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air offshore céggel aláírt megállapodás értelmében – a törvényben előírt magyar nyelvű értékbecslést mellőzve –, hivatalos közbeszerzési eljárás nélkül került orosz tulajdonba. Ezt támasztja alá az is, hogy a Diamond Air már a később, tavaly júliusban mégis kiírásra kerülő pályázat 2008. novemberi eredményhirdetése előtt több mint fél évvel átutalta az ingatlan vételárát, 3,5 milliárd forintot – azaz 206 ezer forintos négyzetméterenkénti összeget – a Magyar Nemzeti Bank számlájára. Ugyanakkor Németh Zsolt szerint a Külügyminisztérium nem tudott felmutatni hivatalosan aláírt adásvételi szerződést.
Lapunk kérdésére válaszolva Németh Zsolt azt is elmondta, hogy a New York-i magyar főkonzulátus esetében – ahol a Külügyminisztérium 50 százalékos nyereségi rátával írt alá szerződést az H. Elliott Greene & Associates ügyvédi irodával – közigazgatási államtitkári minőségében Horváthné Fekszi Márta – a kormány jelenlegi ENSZ-nagykövet-jelöltjének – neve is szerepel az aláírók között. Az ügyvédi irodának sikerült eredményt elérnie, néhány napon belül azonban az amerikai külügyminisztérium elengedte a magyar ingatlan 121 millió dolláros adósságát, amiből 44 milliós sikerdíjjal 88 milliót alkudott le az iroda, vagyis „meglehetősen furcsa ügyletről van szó” – mondta Németh Zsolt, aki emlékeztetett, hogy az amerikai szaktárca döntése után hiába mondta fel a magyar állam a szerződést, ők teljesítettek, és ezért be is perelték a magyar államot.
A szuverenitás nem önámítás, hanem drága kincs
