Ukrán elnöki útmutató

„Ukrajna ma olyan politikai és gazdasági helyzetben van, amely már a stabilitását és szuverenitását veszélyezteti. A válság egyenes következménye annak, hogy a politikai elit alkalmatlan az ország irányítására, nem reagál gyorsan és megfelelően a külső kihívásokra, nincs megegyezés az ország további fejlődésének alapvető elveiről. A kiút elképzelhetetlen az alkotmány reformja nélkül” – fogalmaz lapunk rendelkezésére bocsátott, s az alábbiakban ismertetendő írásában Viktor Juscsenko ukrán elnök.

Viktor Juscsenko aláhúzza, a jelenlegi gazdasági helyzet mély elemzése adott alapot arra a nyugtalanító következtetésre, hogy a megoldás és a hasonló helyzetek elkerülése érdekében Ukrajnának elsősorban a jelenlegi konfliktusok forrását, a belpolitikai problémákat kell megoldania. Az elnök felrója a kormánynak, hogy egyes szomszédos országok vezetésének nyomására olyan gázszerződést kötött, amely az ország gazdasági függetlenségét fenyegeti. Juscsenko úgy látja, hogy a belső konfliktusok vezettek a GDP 22 százalékos eséséhez, az infláció növekedéséhez, a nemzeti valuta árfolyamának instabilitáshoz, az eladósodáshoz.
A felelősségteljes és hatékony hatalmi mechanizmus kialakításának az államfő szerint kulcseleme az alkotmány átalakítása, amely kiiktatná a 2004-es átgondolatlan, kapkodva elfogadott reformok következtében megjelent ellentmondásokat. Ezek vezetnek ugyanis a szociális és politikai konfliktusokhoz, valamint a hatalmi intézmények instabilitásához. Az érvényes alkotmány Juscsenko szerint politikai kompromisszum eredménye, s a nemzeti érdekek és a népi törekvések ellenében csak az elit érdekeit szolgálja. Saját szerepét államfőként abban látja, hogy alkotmányos szinten visszafordíthatatlanná és demokratikussá tegye azokat a változásokat, amelyek 2004-ben gyökeresen átalakították Ukrajnát. Aláhúzza, az alkotmány változtatását nem egy konkrét személy vagy politikai erő elvárásaihoz kell igazítani, s össztársadalmi vitában kell eldönteni. Éppen ezért e párbeszéd megkezdéséről rendeletet nyújtott be a parlamentnek, kezdeményezve, hogy ne csak a törvényhozás, hanem az egész ukrán nép vegyen részt a hazai tapasztalatokon és az egyöntetűen elismert európai értékrendre és nemzetközi szerződésekben garantált emberi jogokra alapuló alkotmánytervezet megvitatásában.
Az új alkotmány – írja Juscsenko – megerősítené az állampolgárok politikai jogait, s kiszélesítené lehetőségeiket az állami döntések meghozatalának befolyásolására. Újdonsága a népi törvénykezdeményezési joga, amely több európai állam alkotmányában is biztosított. A politikai rezsim alapjának, az új alkotmány értelmében, a szabad politikai versenynek és a demokratikus értékrendhez való tiszteletnek kell lennie.
Elvi jelentőségű az a rendelkezés, amely Ukrajnát az európai közösség elidegeníthetetlen részeként határozza meg. Az elnök fontosnak tartja, hogy az alaptörvény biztosítsa a jogkörök, a kötelesség és felelősség demokratikus megosztását minden hatalmi ág között; a vezetők közvetlen választását, s azok elszámolási kötelezettségét az állampolgárok felé; a képviselői mentesség megszüntetését; a kétkamarás parlament bevezetését, amelyben egyaránt képviselve lesznek az állami és helyi érdekeltségek.
„Az új alkotmány az ukrán államiság fejlődésének záloga. Megerősíti a demokratikus vívmányokat, s lehetetlenné teszi a visszafordulást a totalitárius múltba. Meggyőződésem, hogy az ukrán nép képes olyan törvény megalkotására, amely teljes mértékben kielégíti Ukrajna nemzeti érdekeit, és nem egyes politikusok érdekeit szolgálja. Mögöttünk áll egy hatalmas tradíció. Pilip Orlik XVIII. századi ukrán alkotmánya a világ egyik legelső demokratikus törvénye volt” – fogalmaz Viktor Juscsenko.