Külső, felületes személő nyugodtan gondolhatja azt az utóbbi évek bőséges termését végigcsemegézve, hogy divatba jöttek a csángók: reprezentatív fotóalbumok, színes-szagos kiadványok, szívhez szóló könyvek foglalkoznak a legveszélyeztetettebb magyar népcsoporttal. A Nap Kiadó által elkezdett sorozat a csángó magyar falvakról nem ebbe az áramlatba illik: a kétszázötven (!) település bemutatását vállaló munka nem pillanatnyi fellángolás, hanem sok évtizedes kutatás eredménye. A feldolgozott terület a tágabb értelemben vett Moldva: ide tartoznak azok az észak-moldvai egykorvolt magyar falvak is, amelyeket a XVIII. század végétől az első világháborúig Bukovina területén tartottunk számon. A figyelem a városokat sem kerüli el Aknavásártól egészen Bákóig. Eddig senki nem csinált még ilyen áttekintést, pedig másfél száz éve érlelődik rá az igény. Az első kötet immár a könyvesboltok polcain van Csángó magyar falvak, I. – A–G-ig címmel. Kilencvennégy települést ismerhetünk meg Acélfalvától Gyimesbükkig úgy, hogy a földrajzi behatárolás és jellemzés után nagyjából időrendben következnek az adatok, amelyek kiterjednek a település korai okleveles említéseire, a lélekszámra, a nemzetiségi és vallási viszonyokra, a foglalkozási tagolódásra, megélhetési lehetőségekre, olykor nyelvjárási jellegzetességekre is.
A kötetnél csak a szerzője érdekesebb, a 2007-ben elhunyt sepsiszentgyörgyi tanárember, Gazda László. Azon kevesek közé tartozik, akik a legnehezebb időkben, a Ceausescu-érában is járták a Csángóföldet, a furfangos székely észjárással kitaktikázható minden lehetőséget felhasználva. Ő például nyíltan, nem rejtőzködve: diákcsapatok élén, a legalitás vérfagyasztó lehetőségeivel élve, pionírexpedícióknak álcázott felderítő utakon gyűjtögette az anyagot. Évtizedeken át, tudatosan, nagy kitartással, rendszerezve és feldolgozva a moldvai magyar városi és falusi közösségekkel kapcsolatos helytörténeti adatokat is. Az akkori körülményeket minősíti az a tény, hogy a moldvai hatóságok folyamatosan gyanakvással kísérték a Gazda László által vezetett csoportokat, például szálláshelyüket „ismeretlen” személyek kirabolták, filmjeiket megsemmisítették.
Sorsát ő sem kerülhette el: a negyedik expedíció után őt is kitiltották Moldvából. A rendszerváltás után aztán a Sepsiszentgyörgyön indult Csángó Újságban kezdett publikálni, és természetesen akkor már lényegesen szabadabban kutathatta a moldvai magyar falvakat. Első könyve, a Codex tulajdonképpen helyismereti lexikon, a mostani kötetnél lényegesen kevesebb (35) település múltjával, művelődéstörténeti értékeivel. Sok évtizedes munkájának gyümölcsét már nem arathatta le: a teljes gyűjtemény első kötete két évvel a halála után jelent meg.
(Gazda László: Csángó magyar falvak, I. – A–G-ig. Moldvai magyar vonatkozású települések történeti tára. Nap Kiadó, 2009. Ára: 3900 forint)
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Budapest vezetése politikai terrorizmust követ el
